Megjárta a poklot, most még a mennybe is mehet – Magnussen második esélye

Nem érdemelte meg, hogy ennyire kegyetlenül bánjon el vele a sors, ám amekkora pofonokat Kevin Magnussen a McLarentől kapott, renault-s visszatérése legalább akkora esélyt kínál számára. És a Pastor Maldonadót kirakó franciáknak is a legjobbkor jött a váltás.

Fotó: Boxutca/xpbimages.com Fotó: Boxutca/xpbimages.com



Pastor Maldonado és Kevin Magnussen. Mindketten kegyvesztetté váltak eredeti csapatuknál, helyzetük mégsem lehetne ennél kontrasztosabb. És nemcsak azért, mert egyiküknek már nincs, másikuknak pedig már megint van ülése a Forma–1-ben.

A venezuelai az elmúlt két évben nem túl acélos teljesítményt nyújtva maradt alul csapattársával, Romain Grosjeannal szemben. 2015-ben senki sem kapott ki olyan nagyon az időmérős párharcokban, mint ő, aki csak kétszer tudta legyőzni márkatársát a tizenkilenc kvalifikáción – s ebből is egyszer (Abu-Dzabi) Grosjean technikai hibájának köszönhetően. Ráadásul ötszezonos tapasztalata ellenére is számos buta hibát elkövetett: kicsúszás a boxba menet Kínában, egy büntetés letöltése közben kapott újabb büntetés Magyarországon – hogy csak párat említsünk.

És az anyagi gondokkal küzdő Lotus számára még ez is elég volt ahhoz, hogy meghosszabbítsa a szerződését – hála a PDVSA-nak, aki mindvégig ott állt mögötte.

Kevin Magnussen ezzel szemben 2014-ben dobogóval mutatkozott be a Forma–1-ben (mely mindmáig a McLaren legjobb eredménye egyébként), az időmérős párharcokat tekintve csak némi balszerencsével (Barcelonában motorhiba hátráltatta a Q3-ban) maradt alul 9-10-re világbajnok csapattársával szemben, és bár a versenyeken kevésbé volt meggyőző, így is komolyan megszorongatta a mezőny egyik legjobbját, Jenson Buttont.

Ez a teljesítmény a legtöbb csapatnál bőven elég lett volna az új szerződéshez – de nem úgy Wokingban! A McLaren hosszas huzavona után végül kispadra ültette a dánt, majd múlt ősszel – a születésnapján – azt is közölte, nem hosszabbít vele még tartalékversenyzőként sem.

Az F1 időnként rendkívül kegyetlen tud lenni.

Kevin Magnussen (Fotó: Moy / XPB Images) Kevin Magnussen (Fotó: Moy / XPB Images)



Nemcsak üléséről, a versenyzésről is lemondott a McLaren miatt

Magnussen létszámfölöttivé vált, miután csapata luxusproblémákkal szembesült. A briteknek volt két rutinos világbajnokuk, Fernando Alonso és Jenson Button, akik nem csupán a fejlesztés terén érnek aranyat, de marketingszempontból is; közben pedig Magnussen nélkül is megvolt az utánpótlásuk, Stoffel Vandoorne, aki domináns teljesítménnyel nyerte meg a GP2-es bajnokságot, s akit Max Verstappen után az egyik legnagyobb ígéretnek tartanak.

Egy ideig úgy tűnt, Magnussen édesapja sorsára juthat, aki a 90-es években nagy tehetségként tűnt fel a McLaren tesztversenyzőjeként, ám aztán a Stewart-csapatnál eltöltött másfél szezon után felelőtlen és profihoz nem méltó hozzáállása miatt máris lemondhatott F1-es álmairól. Tavasszal még úgy volt, az IndyCarban folytatja, ám Fernando Alonso téli tesztbalesete keresztülhúzta számításait. Ha nem is szándékosan, de még ettől is megfosztotta őt a McLaren. Ahhoz ugyanis, hogy helyettesíteni tudja a spanyolt Ausztráliában, le kellett mondania a biztosnak tűnő tengerentúli üléséről, ami egyet jelentett azzal, hogy a szezont versenyzés nélkül kellett túlélnie.

Melbourne-ben aztán még csak el sem rajtolhatott lerobbanó autója miatt – ezt követően pedig maradt neki a puszta megfigyelő szerep: körbeutazta a világot a csapattal, s bár egyszerre két világbajnoktól tanulhatott, valójában tétlen volt. Ron Dennis mindezek után indokolta meg azzal elbocsátását, hogy „nem teljesítette a csapat célkitűzéseit”…

Mert az F1 időnként ennyire kegyetlen tud lenni.

Kevin Magnussen és Ron Dennis (Fotó: Batchelor / XPB Images) Kevin Magnussen és Ron Dennis (Fotó: Batchelor / XPB Images)



Visszatérés kiéheztetett oroszlánként?

Magnussen F1-es debütálása persze valóban nem volt olyan átütő, mint mondjuk Max Verstappené. Problémát okozott számára a versenyeken, hogy nem tudta úgy kiismerni az érzékeny Pirelli-gumikat, s emiatt képtelen volt mindent kihozni magából. Ezt ő is elismerte, miként azt is hibának tartja, hogy túlságosan bizonyítani akart, a 2015-ös ülésért versenyezve mindenképpen le akarta győzni Buttont, s ez végül oda vezetett, hogy megroppant a nagy nyomás alatt.

Tény ugyanakkor, hogy a csapat mérései szerint közös szezonjukban egy körön közel 0,2 másodperccel gyorsabb volt 2009 bajnokánál, ami azt mutatja, megfelelő hozzáállással és a tanulságok levonásával igenis képes továbbfejlődni.

Eddig az esély hiányzott ehhez – most viszont ezt is megkapta a Renault-tól. A franciákkal ráadásul egyvalami máris szorosan összeköti őt: a mérhetetlen bizonyítási vágy. Ahogy új versenyzője, úgy a csapat is megalázó pofonok után (csak ők nem főnöküktől, hanem a Red Bulltól kapták), rendkívül elszántan vág neki az új korszaknak, azt remélve, hogy a közelmúlt csalódásaira rácáfolva megmutathatja a nagyvilágnak, mire is képes. A dánnak egy éve volt a tanulságok levonására, saját teljesítménye kiértékelésére, most pedig nem akármilyen lehetőséget kapott: egy gyári istálló tapasztaltabb, többre tartott versenyzőjeként igazolhatja rátermettségét, s kezdhet el dolgozni hosszabb távú F1-es karrierje megalapozásán.

„Ez nemcsak egy F1-es ülés, ez egy élcsapat F1-es ülése” – állapította meg. „Hatéves korom óta minden évben versenyeztem, és ez a kihagyás semmiképp sem volt a terv része. Komoly csapás volt. De most bizonyíthatok. Rendkívül motivált vagyok ez után az év után. Nagyom várom már, hogy megmutathassam, mire vagyok képes!”

Kevin Magnussen (Fotó: xpbimages.com) Kevin Magnussen (Fotó: xpbimages.com)



A Renault-nak is nagy szüksége volt rá

A Renault bizonyos szempontból persze kockázatot is vállal szerződtetésével. Jolyon Palmer és Kevin Magnussen duója nem számít rutinosnak, miközben a távozó Pastor Maldonado öt éve volt már az F1-ben és Alan Permane műveleti mérnök elmondása szerint legnagyobb erősségét éppen a tesztelés és a fejlesztői munka jelentette. „Ő egy rendkívül jó tesztversenyző, képes egész nap az autóban ülni, kipróbálni új dolgokat, és remek visszajelzéseket ad. A munka ezen területén nagyon erős. És ha egy kicsit nagyobb felelősség hárul rá, szerintem meg fog felelni, képes erre” – nyilatkozta, amikor még azt hitte, Grosjean távozásával a venezuelai lesz a csapatuk vezére.

Maldonado másfelől viszont egyfajta ballasztot is jelentett volna a gyári Renault számára – akik talán még a 40 millió eurójuk elvesztése ellenére sem bánják annyira, hogy a PDVSA végül kihátrált szerződésükből. Az egyszeres futamgyőztes kétes hírneve, balesetei, buta hibája, továbbá az a tény, hogy alkalmazásában eddig mindig kulcsszerep jutott az olajtársaság dollármillióinak, nem festett volna túl jól egy nagy autógyártó szempontjából. Elvégre a gyári istállók nem alkalmaznak fizetős versenyzőket, inkább mernek a fiatal tehetségekre is építkezni (ld. a frissen bemutatott utánpótlásprogramjukat).

A mindig őszinte Helmut Marko e témában tett megjegyzése elsőre talán kissé pökhendinek tűnhet, valójában nagyon is rávilágított a Renault Maldonado-problémájának lényegére, és arra, hogy a franciáknak legalább akkora szükségük van most Magnussenre, mint a dánnak rájuk. „Ez a csapat, ezekkel a versenyzőkkel nem túl meggyőző” – jelentette ki a Red Bull-tanácsadó még Maldonado menesztése előtt.

Az F1-ben néha ilyen kegyetlenül őszintének kell lenni.

Pastor Maldonado (Fotó: Batchelor / XPB Images) Pastor Maldonado (Fotó: Batchelor / XPB Images)



Több mint második esély!

A Renault Magnussennel viszont talán még meggyőzővé válhat. A franciák a Renault-világszéria 3.5-ös sorozatból jól ismerik a dánt, bajnoki szezonjában láthatták, mire képes, és mivel még csak 23 éves, több esély van arra, hogy kiaknázza a benne rejlő – vélt vagy valós – potenciált, amit Maldonado öt év alatt sem tudott. Cyril Abiteboul elmondása szerint nem is volt kérdés, hogy jól cseréltek. „Át sem kellett gondolnunk. Mégpedig azért, mert 2013-ban nyert a Renault-világszériában, de a McLarennél az első szezonja is fantasztikus volt, holott óriási kihívás előtt állt. Mi, a Renault-nál örömmel adunk neki egy második esélyt a Forma–1-hez. Igazán megérdemli” – fogalmazott az ügyvezető.

Enstone történetét tekintve kijelenthető: a csapat mindig akkor volt sikeres, ha tudott ki köré építkezni. Michael Schumacher, Fernando Alonso, Robert Kubica és Kimi Räikkönen mind olyan versenyzők voltak, akik biztos alapot adtak ehhez, s némi plusszal ellensúlyozták azt a hátrányt, amit más területeken (például költségvetés) szedtek össze riválisaikkal szemben. Nem kis feladat belenőni egy ilyen szerepkörbe, ám Magnussen számára éppen ez kínálja a legnagyobb lehetőséget is. „A célom, hogy ennél a csapatnál legyek, amikor az elkezd nyerni. A hosszabb távú célom pedig, hogy világbajnok legyek. Ez most egy új fölállás, de a Renault már korábban pontosan ugyanezt végigcsinálta.”

És valóban, ez az esély nem pusztán második esély. Valódi kincs lehet. Ha Magnussennek sikerül elérnie célját, kegyvesztett versenyzőből akár még a mennybe is emelkedhet. Csak rajta fog múlni.

Mert bármilyen kegyetlen, a Forma–1 időnként igazságos is tud lenni!

 

Rozmán Zoltán