Musorujsag
Élő Eredmények

Még Ross Brawn előtt is éveken át titok volt a Ferrari vétójoga

F1Fanatic
Hiába dolgozott Maranellóban, Ross Brawn éveken át nem is sejtette, hogy a Ferrarinak exkluzív vétójoga van bizonyos szabályok bevezetése ellen – derül ki a brit hamarosan megjelenő könyvéből.
Ross Brawn (Fotó: xpbimages.com) Ross Brawn (Fotó: xpbimages.com)

2009 májusát írtuk. Az FIA akkori elnöke, Max Mosley javában háborúzott a csapatok nem sokkal korábban megalakult érdekvédelmi szövetségével, a FOTA-val. A költségsapka bevezetését tervező brit a gyári csapatok ellenállására reagálva fölvetette: kétszintes bajnoksággá alakítja a Forma–1-et, melyben a korlátlanul költekezőkre szigorúbb, hátrányosabb technikai szabályok vonatkoznak majd, mint a költségeket korlátozókra. Az istállók élére álló Ferrari ekkor hozakodott elő titkos fegyverével: ha a szövetség hajthatatlan az ügyben, élni fognak különleges vétójogukkal, melyet még 1998-ban kaptak – a csapatok közül egyedüliként.

A hét éve még megdöbbentő kiváltságról ma már mindenki tud, s az is kiderült, hogy a Ferrari valójában már az 1980-as évek óta vétójoggal bír bizonyos szabályváltozások kapcsán. Eredetileg az Olaszországban elszigeteltnek számító csapatot ezzel igyekeztek védeni a brit ellenfelek érdekeivel szemben, s ezzel próbálták kiengesztelni a többiek összefogása miatt elégedetlenkedő alapítót, Enzo Ferrarit.

Most kiderült, ez a speciális jog olyannyira nem volt publikus a paddockban, hogy arról még a Ferrari egyik sikerkovácsa, a csapattal technikai igazgatóként 7 konstruktőri és 5 egyéni bajnokságot nyerő Ross Brawn sem tudott. A már visszavonult brit legalábbis erről írt a Williams korábbi ügyvezető igazgatójával, Adam Parr-ral közösen megalkotott legújabb könyvében.

2004, Silverstone (Fotó: xpbimages.com) Páratlan párost alkotott Ross Brawn és Michael Schumacher a Ferrarinál (Fotó: xpbimages.com)

Brawn elárulta, valójában csak a kilencedik vörösben eltöltött szezonjában, 2005-ben szerzett tudomást a vétójogukról, amelyet abban az évben az FIA által a dominanciájukra reagálva bevezetett kerékcsere-tilalom ellen akartak felhasználni. „Nem tudtam, hogy vétójogunk volt akkoriban. Sosem használtuk, és nem hinném, hogy Jean (Todt, a csapat akkori főnöke – a szerk.) bármikor is használni akarta volna, mert tudtuk, hogy helytelen” – írta a manchesteri.

Brawn a kerékcsere betiltásáról azt írta, a Scuderiát igencsak felbosszantotta, hogy azt kizárólag az ő addig meglévő előnyük eltüntetésére vezették be. Visszaemlékezése szerint ennek komoly szerepe volt abban, hogy végül botrányba fulladt a hírhedt 2005-ös, hat autós, indianapolisi verseny. Miután a Michelin rájött arra, hogy a döntött kanyaros pályára alkalmatlan oldalfalú gumikat bocsátott partnerei rendelkezésére, csapatai szerették volna elérni, hogy építsenek sikánt a problémás döntött kanyarba, megmentve ezzel a versenyt. A Ferrari és a másik két Bridgestone-csapat viszont hallani sem akart kompromisszumokról azok után, hogy korábban az ő panaszukat sem hallgatták meg.

„Abban a helyzetben nagyon sértettnek éreztük magunkat amiatt, ami a gumiszabályok esetében történt. Üldözöttnek éreztük magunkat. Emiatt nem tudtunk szimpatizálni az elkövetőkkel, amikor az arra a futamra tervezett gumijukkal problémájuk adódott” – ismerte el a korábbi technikai igazgató.

Az indianapolisi csonka futam (Fotó: xpbimages.com) Az indianapolisi csonka futam (Fotó: xpbimages.com)

A versenyen végül csak a Ferrari, a Jordan és a Minardi két-két autója indult el, a vörösök kettős győzelemmel zártak – a nekik nem kedvező gumiszabályok évében ez volt az egyetlen sikerük, év végén pedig megfosztották őket 1999 óta megingathatatlan trónjuktól.

Brawn és Parr könyve Total Competition, azaz Totális versengés címmel november elején kerül az angliai boltokba. Fő témáját a Forma–1-es csapatok szerveződése, valamint a harcászati stratégiák közötti párhuzamok képezik, ám a jelek szerint számos érdekes háttérinformáció is megismerhető lesz belőle.

További tartalmak