Szenvedés, alázat és matekfeladatok a medencében – Rosberg bajnoki győzelmének kulisszatitkai

Matekfeladatok az úszómedencében, felkészülés a vereségek jelentette lelki teherre, mentális tréningek, súlycsökkentés. Nico Rosberg és edzője 2016-os bajnoki sikerük kulisszatitkaiba avattak be.

Nico Rosberg (Fotó: xpbimages.com) Nico Rosberg (Fotó: xpbimages.com)



Azt mondta, azért döntött a visszavonulás mellett, mert kifacsarta a 2016-os szezon, mert ennél többet úgy érzi, nem tud már tenni a sikerért. Beszélt arról, mennyit szenvedett családja, hogy felesége, Vivian is milyen nagy áldozatokat vállalt azért, hogy ő megvalósíthassa gyerekkori álmát, és még arról is, hogy gokartot vett képességei csiszolásához, valamint sportpszichológus segítségét kérte.

Hogy miért is érezte úgy Nico Rosberg, hogy innen már nincs feljebb, azt megérteni úgy lehet, ha belelátunk abba, mitől is volt ennyire megterhelő számára kipréselni magából a 2016-os teljesítményt. És most erre is lehetőségünk nyílt: Rosberg nemrég a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, fizikoterapeutája, Daniel Schlösser pedig a Bildnek adott interjúban árult el pár eddig nem ismert trükköt, történetet idei küzdelmükről.

 

Nem ismer vereséget, pedig ismeri a vereség érzését

Ma már bizton kijelenthetjük, Nico Rosberg egész pályafutását megváltoztatta a 2015-ös austini verseny, melyen Lewis Hamilton előbb a partvonalon túlra lökte őt az első kanyarban, majd úgy lett világbajnok, hogy a német a hajrában hibázott, s elbukta a győzelmet. Rosberg akkor határozta el, hogy soha többé nem akarja, nem fogja átélni ugyanazt az érzést.

Az eredmény mérhetetlen elszántság lett, mely újabb módszerekhez vezetett a felkészülésben, melynek eredményeként onnantól semmi mást nem látott maga előtt csak a bajnoki győzelmet.

Nico Rosberg (Fotó: Yowe / XPB Images) Nico Rosberg a 2015-ös austini dobogón (Fotó: Yowe / XPB Images)



„A 2015-ös austini verseny csak még jobban megerősített. Ez volt a fordulópont” – nyilatkozta a világbajnok. Kulcstényezőnek tartja, hogy elkezdett mentális tréningeket végezni. „A meditáció nagy szó, ami elsősorban a figyelemről szól. Jobban figyeltem önmagamra, a koncentrációs tréningek pedig erősebbé tettek. Muszáj kontrollálni az érzéseidet és a gondolataidat, hogy a gondok ne hátráltathassanak. Ebből egy spirál keletkezhet, amiből aztán már sosem keveredhetsz ki. Ha viszonyt figyelsz magadra, látod, hogy mi fog következni, a negatív gondolatok hamar eltűnnek.”

Rosberg úgy véli, a kulcs az, hogy az ember megtanulja, kezelni, nem pedig elfojtani kell a vereség jelentette rossz érzéseket. „Nem szabad elnyomni a gondolatot, mert azzal csak rosszabb lesz. El kell fogadni, fel kell dolgozni. Ez viszont sok munkát igényel, ez egy hosszú út. Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki szeretné magát elhatárolni a mellékes dolgoktól egy küzdelem során, vagy egy hasonló kihívás esetén, ami nálunk nyolc hónapig tartott. Úgy érzem, én a szezon végén különösen sokat profitáltam ezekből a tréningekből.”

 

A vereség volt az első lépés a győzelem felé

A Lewis Hamilton és Nico Rosberg közötti különbség – beszéljünk akár tehetségről, akár személyiségükről – nem is mutatkozhatna meg jobban annál, a hogyan a sportpszichológia kérdéséhez viszonyulnak. A brit mindig is elutasító volt az efféle módszerekkel, s hangsúlyozta, aki nem képes megfelelően kezelni a különböző helyzeteket, ne legyen élsportoló.

Több versenyző sem fél elismerni, a nehéz időkből szakértő segítette ki őt. Felipe Massa a ferraris években kérte pszichológus segítségét, Romain Grosjean számára pedig a 2012-es balesetei után jelentette az egyetlen mentsvárat karrierje folytatására az efféle nyitottság. Szerinte nincs semmi rossz abban, ha valaki mentálisan is felkészül. „Vannak mérnökeink, akik tökéletesítik az autót, és vannak edzőink, akik pedig a fizikai teljesítőképességünket javítják. Hogyan ne kérhetnénk akkor egy pszichológus tanácsát, hogy javítsuk az agyunkat, hogy kitaláljuk, hogyan is működik?” – tette föl a kérdést egyszer a francia.

Rosberg maximálisan egyetért vele. „Ez más sportágakban is megfigyelhető. Ott éveken át dolgoznak egyetlen célért, mint például a tornász Fabian Hambüchen. Talán ezerszer is tökéletesen megcsinálta a gyakorlatát a nyújtón, de mindannyian tudjuk, hogy egyetlen apró figyelmetlenség is mindent megsemmisíthet. Az izgatottság nem is lehet ennél intenzívebb. Emiatt fontos és olyan pokoli nehéz a döntő pillanatban a szükséges szenvedély és agresszivitás mellett megőrizni az irányítást.”

Nico Rosberg, Lewis Hamilton (Fotó: xpbimages.com Nico Rosberg, Lewis Hamilton (Fotó: xpbimages.com



Csupán elméleti a kérdés: vajon elhúzódott volna-e olyan sokáig Hamilton 2009 és 2012 között látott hullámvölgye, ha valaki segítséget nyújt neki az olyan nehéz időszakokban, mint a számos egyéni hibát, ütközést és indulatot hozó 2011-es szezon?

Csapattársánál mindenesetre nagyon bevált az új módszer. Austin után hét futamon át volt veretlen, év eleji győzelmi sorozatával pedig megalapozta későbbi bajnoki sikerét. A szezon hajrájában pedig többször is bizonyította, már nem a korábbi önmaga, hiszen a nagy nyomás dacára sem remeg meg a keze. A legjobb példa erre éppen a mindent eldöntő futam volt, melyen sem Max Verstappen kockázatos és agresszív megelőzése során, sem Lewis Hamilton nyomását érezve nem vétett hibát.

„A szünetben is sokat dolgoztam. Folytattam a mentáltréningeket, aztán eljött a csúcspont Szuzukában. A legutolsó pillanatban egyetlen századmásodperccel gyorsabb tudtam lenni az időmérőn. Ez tíz centiméter volt csupán, de mély nyomokat hagyott. Lewis vasárnap elszúrta a rajtját. Ez talán csak egy apróság, szinte semmiség, de ha előtte nap a szabadedzésen elszenvedett vereséget lenyeli az ember, egy ilyen másodperctöredék valóságos lökéssel ér fel” – magyarázta 2016-os fordulópontjáról Rosberg.

 

Amikor minden apróság meghatározó

A formajavulást persze nem csak ennek köszönhette. Fizikoterapeutája, a vele 2009 óta együttdolgozó Daniel Schlösser számos új edzésmódszert dolgozott ki, mellyel tovább javítottak a fejlesztésre szoruló területeken.

„Számítási feladatokkal kombináltuk az úszást” – árulta el a Bildnek. „A következőt találtam ki: Nicónak kellett úsznia két hosszt a huszonöt méteres medencében, az elején adtam neki egy számítási feladatot – például tizenhétszer tizennyolc –, aztán ötven méter után meg kellett mondania a választ. Ezzel kombináltuk a fizikai megterhelést a mentális erőpróbával. Ahogy a Forma–1-es autóban is. Nicónak a számolás ellenére is kevesebb mint két perc kellett a táv megtételéhez. Néha persze vitáztunk azon, hogy a válaszával kicsit tévedett. Ezt sokszor nem akarta belátni…”

„Nicónak az autóban is mindig sok beállításra kell figyelnie, ezért az úszás során sokszor játszottunk memória játékot, hogy fizikai megterhelés közben is fejlesszük az emlékezetét. Két hossz után két kártyát felfordíthatott, és így tovább.”

Talán csak jelentéktelen apróságnak tűnhet, de az efféle apróságok igenis meghatározóak a Forma–1-ben – kiváltképp az alaposságáról és elemző beállítottságáról ismert Rosberg esetében. „Mindannyiunknak rendkívül ébernek kell lennünk” – magyarázta a versenyző. „Jó memóriára van szükségünk, hogy pontosan emlékezzünk bizonyos beállításokra bizonyos pályákon, bizonyos körülmények között. Képesnek kell lennünk feldolgozni nagyon sok információt.”

„Bizonyos dolgokon minden kanyar előtt változtatunk, és azokból van tizennyolc. Ezt időnként látni lehet a kormányon lévő gombok nyomogatásakor. És szó sincs arról, hogy minden körben ugyanazon a helyen csináljuk. Az autó már csak a fogyasztás, a gumikopás, a pálya állapota révén is változik. Emiatt rendkívül gyorsan kell tudnunk változtatni, ha sikeresek akarunk lenni. Ez a mi legfontosabb képességünk.”

Nico Rosberg (Fotó: Schaber / XPB Images) Ünneplés Azerbajdzsánban (Fotó: Schaber / XPB Images)



Hogy mennyire fontos, azt az élet is megmutatta. A bakui versenyen például Lewis Hamilton majd’ a teljes távot a kormánnyal babrálva vezette végig, miután nem tudott rájönni, mi nem stimmel motorbeállításával. Rosbergnek elegendő volt fél kör ahhoz, hogy beugorjon a megoldás. Ő nyert, ellenfele pedig az 5. helyen ért célba, s ezzel 15 pontot bukott a későbbi bajnokkal szemben.

Szuzukában eközben egy másfajta apróság is segített Rosbergnek edzője szerint. „A versenyzőknek könnyűnek kell lenniük, közben viszont a testüknek bírnia kell a rendkívüli megterhelést. A lényeg tehát, hogy tömeget veszítsenek, erőt viszont ne. Japánban Nico egyetlen századdal szerezte meg a pole-t Lewisszal szemben. Az alapszabály az, hogy egy kilogrammal kevesebb súly nagyjából három tizedet hoz körönként. Nagyjából akkora tömegről van szó, amennyit Nico a nyári szünetben leadott. Egyedül a lábaknál volt esélyünk. A kerékpáros edzésekről átálltunk a futásra. Így tudta tartani az erőnlétét, miközben izmot veszített a lábán, és ezzel súlyt is.”

Bár túlzás lenne azt állítani, a Japán Nagydíj alakulása ezen múlt csupán, a történet megmutatja, mennyire komolyan vette Rosberg a legkisebb részleteket is, és mennyire meg kellett erőltetnie magát azért, hogy le tudja győzni Hamiltont. És azt is, mennyire könyörtelenül törekedett arra, hogy egyetlen apróságot se hagyjon figyelmen kívül, hogy elmondhassa, valóban mindent megtett a cél eléréséért.

Ez a fajta fanatizmusa év végére olyannyira feltűnt Hamiltonnak is, hogy végül őt is magával rántotta. Rosberg és a Mercedes elmondása szerint a brit soha annyira részletesen nem mélyedt még el a teljesítményjavítás kérdésében, mint a szezonhajrában.

Lewis Hamilton és Nico Rosberg (Fotó: xpbimages.com) Lewis Hamilton és Nico Rosberg a szuzukai időmérő edzés után(Fotó: xpbimages.com)



Amit Rosberg tett, nemcsak őt, Hamiltont is dicséri

A csapattárs legyőzése persze aligha ment volna elképesztő elszántság, alázat és kitartás nélkül. Ha valami különlegessé teszi őt és bajnoki sikerét, az éppen ez a fajta keménység és eltökéltség. Talán 2016-ban valóban fogta a kezét Fortuna is, a szerencséért azonban ennél keményebben megdolgozni aligha lehet. Már csak emiatt is méltatlan nem méltó bajnokként tekinteni rá: azért a serlegért ennél többet még nemigen dolgozott senki.

És hogy neki meg kellett tennie, az valójában Lewis Hamilton képességeit és nagyságát is dicséri: ennyi minden kellett ahhoz, hogy a nagyon is tehetségesnek számító Rosberg felül tudjon kerekedni rajta.

„Sosem kellett fenékbe rúgnom, inkább le kellett fékeznem” – mondta Schlösser versenyzője motiváltságáról. „Minden edzésünkben benne volt a versengés. Volt, hogy teljesen padlón voltunk, mire hazaértünk az edzés után. Annak ellenére is, hogy előre megbeszéltük, ezúttal lazábbak leszünk. De Nico versenyt csinált belőle. Vivian (Rosberg neje – a szerk.) aztán csak ránk nézett, és azt mondta: »Ti teljesen bolondok vagytok!«”

Daniel Schlösser, Nico Rosberg fizikoterapeutája (Fotó: xpbimages.com) Daniel Schlösser, Nico Rosberg fizikoterapeutája (Fotó: xpbimages.com)



„Teniszben például én vagyok a jobb. Hogy kiegyenlített legyen a küzdelem, mindig adok egy harminc-semmis előnyt. És így minden egyes labdamenetben őrültként küzdöttünk” – mesélte a tréner. Elárulta, Hamilton nevét sosem használta motivációs célokra, bokszzsákra ragasztott fényképekre sem volt szükség… „Nico mindig magával törődött. A motivációját az adta, hogy bizonyítson magának, nem egy ellenfélnek akart bizonyítani.”

A közvetítésekből is jól ismert, hogy Rosberg előszeretettel melegített focival az időmérők és versenyek előtt. A szabályok egyszerűek voltak: ahányszor leesett a labda, mindig kapott egy pontot az ellenfél. „Ha minden alkalmat összeszámolunk, szerintem Nico fölényesen nyert. De ha párszor egymás után én voltam a jobb, igencsak mérges lett” – avatott be az edző.

„Ez is egy versengés volt. Az utolsó versenyen emiatt ki is hagytuk. Valahányszor én voltam a jobb pénteken, Nico szombaton vagy vasárnap kihagyta a focit. Egyszerűen nem akart rossz érzésekkel beülni az autóba. Ha hagytam volna nyerni, azt meg egyből észrevette volna, és még mérgesebb lett volna.”

A negyvenéves tréner e versenyek során Rosberg egy különlegesen értékes tulajdonságára is ráébredt. „Nico a vetélkedéseink során mindig sportszerű volt. Egyetlen másik sportolónál sem láttam ilyesmit, akikkel együtt dolgoztam. Ami a sportszerűségét illeti, az egészen egyedülálló” – méltatta őt.

Daniel Schlösser és Nico Rosberg híres focizása (Fotó: xpbimages.com) Daniel Schlösser és Nico Rosberg híres focizása (Fotó: xpbimages.com)



„Végre”

Rosberg ennél találóbb címet nem is adhatott volna a szezonjának pillanatait megörökítő albumának. A kőkemény munka meghozta gyümölcsét, a küldetést teljesítették, most pedig hátradőlhetnek.

Rosberg azóta már a visszavonult versenyzők nyugalmával élvezheti a családi életet. Barátja eközben elmondta, valamilyen formában szeretne kapcsolatban maradni a Mercedesszel, annak szerelőivel, de egyébként visszatér szülővárosába, Kölnbe, és elkezd dolgozni egy másik sportolóval – akár egy másik versenyzővel.

A Lewis Hamiltonnal való munka lehetőségét azonban kizárhatjuk. „Ez nem lehet kérdés, mert tudomásom szerint elégedett a jelenlegi edzőjével. De amúgy sem dolgoznék Lewisszal, ahhoz már túl régóta küzdöttünk egymás ellen. Valahogy nehezemre esne” – állapította meg.

Nico Rosberg (Fotó: FIA) Nico Rosberg (Fotó: FIA)