„Úgy kell rúgni művészkém!” – 90 éves lenne a Száguldó Őrnagy

Nincs olyan ember kis hazánkban, aki ne ismerné Puskás Ferenc nevét. Mindenki Öcsi bácsija április 1-jén ünnepelné 90. születésnapját, ennek apropóján olyan történeteket, érdekességeket olvashatnak a magyar legenda életéről, amelyeket eddig nem ismertek. Íme a „Puskás Ferenc-love story" részletei:

„Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci”

Mi mással is kezdődhetne visszaemlékezésünk, mint a leghíresebb Puskás-idézettel, amit mindenki ismer, még ha nem is tudja, kitől származik.
„A világon akárhova megyünk, a magyarokról megtudják honnan jöttek, az biztos, hogy az első reakciójuk: a Puskás" - mondta a válogatott Fekete Párduca, Grosics Gyula.

A magyar válogatott csapatkapitánya állítólag az 1952-es Svájc elleni Európa-kupa- mérkőzésen mondta ezt a szövetségi kapitány Sebes Gusztávnak, mikor a svájci válogatott 2-0-ra vezetett válogatottunk ellen, mindössze negyed óra elteltével. Ekkor Puskás az oldalvonalnál megkérdezte Sebestől, hogy nem lenne-e egy kis plusz pénz a csapat számára. A szövetségi kapitány elutasító választ adott a Honvéd legendájának, aki erre mondta gyorsan elhíresült szavait. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az érintettek szerint ez, ebben a formában ott nem hangzott el. Egyébként a mérkőzést végül 4-2-re a magyar válogatott nyerte, Puskás Ferenc kettő gólt szerzett a négyből.

 

London, 1953. november 25. Sándor Károly, Puskás Ferenc, Gellér Sándor és Grosics Gyula a 6:3-as Magyarország-Anglia labdarúgó-mérkőzés után a Wembley stadionban. MTI Külföldi Képszolgálat Sándor Károly, Puskás Ferenc, Gellér Sándor és Grosics Gyula a 6:3-as Magyarország-Anglia labdarúgó-mérkőzés után a Wembley stadionban. Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat



Egy hihetetlen pályafutás

„Én imádtam a futballt! Imádtam a családomat és mindig a futballpályán jártam, engem több más nem érdekelt. Az én kabalám mindig a labda volt. Akkor éreztem magam biztosnak, amikor a labda nálam volt, vagy ha a labdába belerúghattam...”

Olimpiai bajnok labdarúgónk 1942-1956-ig a Kispest, majd későbbi nevén a Budapesti Honvéd csapatának meghatározó játékosa volt, Magyarországon csakis a fővárosiaknál rúgta a bőrt. Beceneve a Száguldó Őrnagy is innen ered, ugyanis 1949 után a klub Budapest Honvédként működött tovább (a Magyar Honvédséghez tartozott), állandó játékosai között sok volt a katona. A Honvéd színeiben 349 mérkőzésen lépett pályára, melyeken 358 gólt szerzett.

A magyar labdarúgó válogatottban 85 meccsen játszott és 84-szer volt eredmémyes, mellyel még ma is rekorder - évtizedekig a világon is egyedülálló volt ez a teljesítmény. Ráadásul a magyar válogatott Puskás idejében volt a legsikeresebb. Az Aranycsapat megnyerte az 1952-es olimpiát Helsinkiben, 1954-ben ezüstérmet szerzett a világbajnokságon – melyen ő lett a legjobb játékos - Balkán-kupát és Európa-kupát is nyert. A gólrekorddal kapcsolatban kis érdekesség, hogy ő 85 meccsen szerzett ennyi találatot, korunk egyik legjobb labdarúgója, Puskás magyar csúcsához a legközelebb járó Cristiano Ronaldo már 138 mérkőzést játszott a portugál válogatott színeiben, és eddig 71 találattal büszkélkedhet.
„Meg kell mondanom, először idegenkedtem Panchótól - ezt a becenevet én adtam neki -, más volt, mint a többiek" - Alfredo Di Stefano.

A Magyarországon töltött éveknek azonban 1956-ban vége szakadt, ugyanis az ’56-os forradalom után külföldre emigrált. 1958-ban szerződött a Real Madridhoz, ahol nyolc évet töltött el, és véglegesen beírta magát a történelemkönyvekbe. Puskásból és Száguldó Őrnagyból, Pancho lett, és a spanyoloknál töltött nyolc éve alatt háromszor lett BEK-győztes, nyert világkupát a Real Madriddal, hatszoros spanyol bajnok, négyszeres kupagyőztes. Együtt játszott a Real Madrid legnagyobb legendájával, a kétszeres aranylabdás, Alfredo Di Stéfanóval, akivel korszakuk - talán nem is csak korszakuk - legjobb csatárpárosát alkották.

Az egyetlen játékos a világon, aki gólt lőtt világbajnoki, olimpiai, Európa-bajnoki, BL- és Világkupa-döntőben is, nem mellesleg az 1960-as BEK-döntőben szerzett négy találata azóta is világrekord.

Budapest, 1954. április 30. Puskás Ferenc labdarúgó a Margitszigeten, háttérben a Margitszigeti Nagyszálló épülete. MTI Fotó/Magyar Fotó: Farkas Tamás "Optimista volt, semmiből sem csinált problémát, szórta a tréfákat, hihetetlenül mulatságos és éles eszű fiú volt" - mondta róla felesége, Puskás Ferencné. MTI Fotó/Magyar Fotó: Farkas Tamás



Optimista volt, semmiből sem csinált problémát, szórta a tréfákat, hihetetlenül mulatságos és nagyon éles eszű volt.

Játékosként és emberként is tízes! Minden magyarnak segített, olyan volt a magyaroknak, mint egy nagykövetség. A pénzét rájuk költötte…” – mondta róla Alfredo Di Stéfano.

Puskás Ferenc felejthetetlen alakja a labdarúgásnak, ezt kinyilvánították a sportág nagyjai is:

„Ahogy az már az anekdotákból tudott, kiabált, hogy: Stefi... és a labda előttem volt. Fantasztikus sikereket értünk el akkoriban a Realnál. Nagy egyéniség volt és az is marad. Az egész ember csupa nemeslelkűség, mindig bőkezű volt azzal, aki tőle valamit kért. S mindenek fölött jóbarát. Én örülök, hogy együtt játszottam Puskással, s hogy ma is barátja vagyok - mondta Di Stéfano. A labdarúgás szenvedélye örökre összeköt bennünket! 

Puskás – ha ma élne a televízió és az internet korában – a legnagyobb labdarúgó lenne, nemcsak itt a földön, de még a Holdon is" - hangzottak a brazil legenda, a háromszoros világbajnok Pelé szavai.

Czibor Zoltán, így vélekedett róla: Ha egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett."

Nem meglepő, hogy nem csak a labdarúgók életére volt hatással, Zelk Zoltán költőnket is megihlette Puskás és az Aranycsapat játéka. Rímes üdvözlő távirat című versében ekképp említi meg a csapat játékosait:

"A rádiót figyelve lestük
Puskást, ahogy lefut cselezve,
Bead, s aztán... haj, balszerencse!
Kocsis fejese kapufára
Csattan... de jő Bozsik, s bevágja!
S Hidegkúti talál megint utat
A kapu előtt, s benn a féltucat!"

Ráadásul költőnk nevéhez egy kis anekdota is fűződik. Állítólag Zelk Zoltán megkérdezte Puskás Ferenctől, hogy lehetséges az, hogy az ő labdái mindig olyan pontosan célba találnak. Erre Öcsi bácsi csak annyit mondott: „Úgy kell rúgni művészkém!"

Természetesen Puskás Ferenc és az Aranycsapat relikviái sem hiányozhatnak a kiállításról. - Fotó:MTI/ Bojár Sándor Ahol csak tudott segített, méltó példaképe lett a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. - Fotó:MTI/ Bojár Sándor



Nagylelkűségét ez a kis történet is tökéletesen jellemzi:
„Futballista voltam, de úgy beszélhetek az életemről, mint egy szerelmi történetről. De ki mondhatná azt, hogy ez nem egy love story?"

A magyar ökölvívó-legenda, Papp László 1963-ben Madridban játszott spanyol ellenfele, Folledo ellen a középsúlyú Európa-bajnoki címért. Papp László szorongva tekintett a mérkőzés elé, hiszen 15 ezer hazai szurkoló előtt kellett szorítóba lépnie. Természetesen a spanyol drukkerek már a mérkőzés kezdetétől buzdították bokszolójukat, azonban nagy meglepetésre egyszer csak felharsant a „Hajrá, Papp!" felkiáltás a lelátó egyik szegletéből, és amíg a hazai szurkolók szünetet tartottak, a magyar rigmusok nem szűntek meg akkor sem. Papp önbizalmára rendkívül jó hatással voltak a magyar szavak, és folyamatosan átvette az irányítást a mérkőzésen, amit végül meg is nyert.

Az összecsapás után először Puskás Ferenc gratulált neki, Papp László meg is jegyezte neki: Nem értelek, „Öcsi”!  Te amiatt panaszkodsz, hogy alig hallasz Spanyolországban magyar szót. És íme: ma este több száz magyar buzdított itt engem." Puskás válasza bizonyára „Görbe" becenevű ökölvívónkat is meglepte: Tévedsz, Görbe! Rajtunk kívül egyetlen magyar sincs itt. Kubala és én fogadtuk fel ezeket az embereket itt. Kasztíliai munkanélküliek. Megvettük nekik a jegyet és órabért fizettünk, hogy téged biztassanak. Becsülettel rászolgáltak a fizetésre."

Rengeteg történetet mesélhetnénk még Öcsi bácsiról, hiszen Puskás Ferenc élete nagyon sok emberre hatással volt. Sajnos már nem lehet közöttünk, de a magyar sporttörténelemnek (történelemnek) mindig is része lesz, mi pedig büszkén kihúzhatjuk magunkat egy külföldi kirándulás során mikor mosolyogva megjegyzik vendéglátóink: „Hungary?! Puskás!"