A MOB javasolja Budapestnek az olimpiarendezést

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése pénteken úgy döntött, hogy javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.

Az Olimpiai Védnöki Testület határozati javaslatát 125 igen és egy nem szavazat mellett fogadta el a MOB közgyűlése. A határozat értelmében a MOB és az Olimpiai Védnöki Testület olimpiai társadalmi párbeszédet indít a gazdaságos olimpia és a 2024-es olimpiai pályázat kérdésében. A határozat leszögezi, hogy a magyar olimpia terve csak egyetértéssel, és erős társadalmi, szakmai és érdekvédelmi támogatással lehet sikeres, ezért a MOB és a testület kezdeményezi, hogy haladéktalanul készüljön el a magyar olimpiai és paralimpia megvalósíthatósági tanulmányának frissítése és átdolgozása, az Agenda 2020 által biztosított könnyítések maximális kihasználásával. A tanulmány tartalmazzon költséghaszon elemzést, mutassa be, hogyan rendezhető Magyarországon olimpia vállalható költségekkel, és hogyan hozhat az egész ország számára hasznot és gazdasági bevételt.

Minderre azután került sor, hogy decemberben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a gazdaságosabb olimpiák érdekében fogadott el reformcsomagot. A NOB az Agenda 2020 elnevezésű programban foglaltak szerint a fenntarthatóbb, olcsóbb és megtérülő játékokat támogatja, mindemellett ösztönzi a meglévő, valamint az ideiglenes és elbontható helyszínek legteljesebb felhasználását, s lehetőséget biztosít a több városban történő, kivételes esetben országhatárokon túlnyúló rendezésre.

A 2024-es olimpiára a jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról pedig 2017 nyarán, Limában dönt a NOB. Eddig Boston, valamint Róma, Párizs és Durban jelezte, hogy versenybe száll, illetve Németországból Hamburg vagy Berlin szintén beadja pályázatát, valamint Baku és Isztambul is érdeklődött.

A közgyűlésen az egyetlen ellenszavazó Nádas Pál, a Magyar Paralimpiai Bizottság korábbi (1980-96) elnöke volt, aki a pályázattal járó kockázatok elemzését hiányolta.

A határozat meghozatala előtt először Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpia Bizottság (NOB) magyar tagja ismertette az Agenda 2020 reformprogramról meghozott NOB-döntés folyamatát és főbb részleteit.



A MOB tiszteletbeli elnöke előadása elején hangsúlyozta, hogy Thomas Bach elnök szerint a NOB-nak magától kell megújulnia, mielőtt a változást a gyorsuló világ kényszerítené ki. Ennek keretében mintegy 40 ezer javaslat érkezett be az olimpiai mozgalom megújítására, amelyből 1002-t terjesztettek a NOB tavalyi közgyűlés elő, s ezt a szervezet 40 pontban foglalta össze. Schmitt Pál felhívta a figyelmet arra, hogy az Agenda 2020 új esélyt ad arra, hogy Magyarország olimpiának adjon otthont, hiszen a NOB elkötelezte magát az olcsóbb és gazdaságosabb olimpiák mellett. Összefoglalásként annyit mondott, hogy az olimpia tulajdonképpen 28 világbajnokság egyidejű megrendezését jelenti, a sikeres olimpia ismérvei a modern fenntartható létesítmények, a tökéletes szervezés és  a rendező ország versenyzőinek látványos szereplése.

Bienerth Gusztáv, a Borkai Zsolt MOB-elnök - aki betegsége miatt nem tudott jelen lenni - felkérésére létrejött Olimpiai Védnöki Testület tagja az olimpiai és paralimpiai rendezés gazdasági és pénzügyi kérdéseiről számolt be. Elmondta, hogy 2002-ben egyszer már készült egy magvalósíthatósági tanulmány a budapesti olimpiáról, amely akkor 408 milliárd forintos költséget állapított meg, később 2006-ban és 2010-ben ezt a tanulmányt aktualizálták. Hangsúlyozta, hogy amíg 2002-ben csak a Papp László Budapest Sportaréna volt az egyetlen olimpiai rendezésre alkalmas helyszín, azóta több szempontból, nemcsak sportlétesítményekben, hanem az ország infrastrukturális ellátottságot tekintve is javult a helyzet. Bienerth szerint a tanulmány aktualizálását a 2014-2020-es EU fejlesztési ciklussal összhangba kell elvégezni.

"Komoly versenyre kell számítani 2024-re, mert az Agenda 2020 más városoknak is kedvez" - jelentette ki Bienert, aki szerint a pályázat csak akkor lehet sikeres, ha egy hazai és nemzetközi csapat, széles körű társadalmi konszenzus áll mögötte, s sikerül elnyerni hozzá a közép-európai régió támogatását is.

A közgyűlés elfogadta a MOB 2015. évi költségvetését. Eszerint a szervezet teljes idei büdzséje 12 milliárd 35 millió forint, ebből 11,1 milliárd az állami támogatás. Az összeg túlnyomó részét a bizottság továbbutalja a szövetségeknek. A versenysport és az olimpiai felkészülés szakmai támogatására idén 2 milliárd 88 millió forint jut, míg a sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerésére 2 milliárd 687 millió. Az olimpiai sportágak szakmai és működési támogatása összesen 3 milliárd 93 milliót tesz ki, ebből a legeredményesebb úszás 470,5 milliót, míg a második kajak-kenu 531,6 milliót kap.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése 125 igen és egy nem szavazat mellett elfogadta pénteken az Olimpiai Védnöki testület határozati javaslatát a 2024-es nyári olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségéről.

Az alábbiakban közöljük a nyilatkozat teljes szövegét.

1. Kezdeményezzük, hogy kihasználva a gazdaságos olimpia esélyét, Budapest és Magyarország vizsgálja meg a 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének lehetőségét.

2. A Magyar Olimpiai Bizottság és a védnöki testület olimpiai társadalmi párbeszédet indít a gazdaságos olimpia és a 2024-es magyar olimpiai és paralimpiai pályázat kérdésében. A magyar olimpia terve csak egyetértéssel, erős társadalmi, szakmai, érdekvédelmi támogatással lehet sikeres.

3. Kezdeményezzük, hogy haladéktalanul készüljön el a korábbi olimpiai megvalósíthatósági tanulmány frissítése és átdolgozása, az Agenda2020 reformprogram könnyítéseinek maximális kihasználásával! A megvalósíthatósági tanulmány tartalmazzon költség-haszon elemzést, mutassa be, hogy hogyan rendezhető Magyarországon olimpia vállalható költségekkel és hogyan maximalizálhatóak az egész ország számára a hasznok és előnyök, a gazdasági bevételek!

4. Felhívjuk a magyar gazdasági és szociális ernyőszervezeteket, kiemelten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, a Vállalkozók Országos Szövetségét, a Magyar Gyáriparosok Szövetségét, valamint a Magyar Tudományos Akadémiát és a Magyar Művészeti Akadémiát, hogy vegyenek részt a társadalmi párbeszéd megvalósításában. Tisztelettel felkérjük a politikai pártok vezetőit: tegyék lehetővé, hogy ez egy valóban független szakmai és társadalmi párbeszéd legyen!

5. Felkérjük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, a Vállalkozók Országos Szövetségét, a Magyar Gyáriparosok Szövetségét, valamint a Magyar Tudományos Akadémiát és a Magyar Művészeti Akadémiát, hogy a megvalósíthatósági tanulmány értékelésében aktívan vegyenek részt!

6. Támogatjuk, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság vegyen részt a 2024-es játékok tájékoztató pályázat-előkészítő szakaszában, szervezze meg a NOB által ajánlott városlátogatást, a Budapestre szabott NOB szemináriumokat, konzultációt.

7. Olyan olimpiai terv készítését tartjuk elfogadhatónak, amely segíti a hazai gazdaság felzárkózását, felemelkedését, a magyar életszínvonal emelkedését. Az olimpiai tervnek segítenie kell a magyarországi jóléti mutatók közeledését az uniós átlaghoz, valamint a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést.

Az úgynevezett meghívásos szakasszal január 15-én kezdődött meg a 2024-es nyári játékok helyszínkijelölésének pályázati folyamata.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közgyűlése december 8-án döntött arról, hogy a jövőben a pályázati szakaszt megelőzi egy egyeztető fázis is, amelynek során az érdeklődők választ kaphatnak kérdéseikre.

A 2024-es játékokra vonatkozóan a jelentkezési határidő idén szeptember 15. A kilenc év múlva esedékes olimpia házigazdájáról a NOB 2017-ben, Limában határoz.

A pályázati folyamat NOB által meghatározott főbb állomásai:

jelentkezési szakasz:

2015. szeptember 15. - a jelentkezés határideje

2015. október 7-9. - a NOB információs szemináriumot tart a jelentkező városoknak Lausanne-ban

2016. január 8. - a jelentkezési dokumentáció benyújtásának határideje

2016. március - a NOB munkacsoportja egyeztet a jelentkezőkkel

2016. április/május - a NOB végrehajtó bizottsága megnevezi a pályázó városokat

2016. május - a kiválasztott városok megkapják az új kitöltendő dokumentációt

pályázati szakasz:

2016. augusztus 5-21. - a pályázó városok megfigyelőként részt vesznek a riói olimpián

2016. november/december - a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban

2017. január - a pályázati dokumentáció és a garancialevelek benyújtásának határideje

2017. február/március - az értékelő bizottság helyszíni látogatásai

2017. június - a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését

2017. június - a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást

2017 nyara - a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása