Az európai mezőny végén kullog a kéziválogatott

A magyar férfi-kézilabda válogatott a 12. helyen zárta a lengyelországi kézilabda Európa-bajnokságot, ezzel lemaradt az olimpiai szereplésről. Azért, hogy a következő olimpiai ciklusra eredményes csapat épülhessen, a honi szövetség akár a magyar bajnoki rendszert is átalakíthatja.

„Egy objektív elemzés szükséges, a számok nem azt mutatják, hogy sikeresen szerepeltünk, az európai mezőny végén kullogunk sajnos” – mondta Marczinka Zoltán, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai- és sportigazgatója az M1 aktuális csatornának pénteken. "A tornán felszínre kerültek erények is, de ez sajnos a kisebbik része a dolgoknak" - mondta. Marczinka úgy véli, az egyik legfontosabb feladat most az, hogy az Eb-szereplés a fiatal játékosok esetében mint tapasztalatszerzés rögzüljön, ne pedig negatív élményként égjen a játékosokba a lengyelországi torna kudarca. Marczinka Zoltán szerint óriási kockázatot vállalt a válogatott azzal, hogy kilenc tornaújonccal indult a kontinensviadalra, szerint ez volt a stratégiailag leginkább elhibázott lépés, hiszen az olimpiai kvótáért is utazott Lengyelországba a válogatott.

„Sok olyan játékos maradt ki a válogatottból, aki sokat tudott volna segíteni” – hangsúlyozta.

Nagy kockázatot vállaltak

Óriási hátránya a magyar kézilabdázásnak, hogy kevés fiatal kap szerepet a nagy klubcsapatoknál, akik az eredménykényszer miatt többnyire minőségi külföldi játékosokkal töltik fel keretüket. A magyar férfi kézilabda-válogatott másodedzője szerint Talant Dujshebaev világ életében csak ilyen minőségű játékosokkal dolgozott.

„Dujshebaev úgy érkezett ide, hogy volt egy konkrét elképzelése. Ő egy rendkívül sikeres klubedző, de azok a játékosok, akikkel évi háromszáz napot dolgozik együtt, más színvonalat képviselnek. Ez egy teljesen más feladat. Ez egy válogatott, ráadásul olyan válogatott, ami nem a világ topligáiban edződő játékosaiból áll, hiszen sajnos a magyar topcsapatok többnyire külföldi játékosokat foglalkoztatnak” – mondta a válogatott másodedzője.

„Az Európa-bajnokságnak olyan színvonala és olyan követelményei vannak, aminek sok játékosunk nem tudott megfelelni” – tette hozzá.

Sótonyi hozzátette, sokat kell javulni a magyar játékosoknak ahhoz, hogy a szövetségi kapitány által kitalált játékrendszerre alkalmasak legyenek. Dujshebaevnek többet kell egyeztetnie a magyar klubedzőkkel, vagy pedig a taktikát kicsit leegyszerűsíteni, de ezt a végére a szövetségi kapitány is belátta – tette hozzá a válogatott másodedzője.

Átalakíthatják a magyar bajnoki rendszert

Marczinka szakmai- és sportigazgató szerint a szövetség összeül, levonja a konzekvenciát az Eb-szereplés után, megpróbálja a pozitív dolgokat továbbvinni a következő, tokiói olimpiai ciklusra. A szövetség célja, hogy ellensúlyozza az idegenlégiósok szerepét a magyar bajnokságban, ezáltal a hazai játékosok nagyobb szerepet tölthessenek be klubcsapataikban, ezzel elősegítve, hogy a világversenyekre kész játékosokkal tudjon utazni a válogatott. Az MKSZ továbbá tervezi, hogy a magyar bajnoki rendszert átalakítja, és a junior korú játékosokból összeállított válogatottat is indít a magyar pontvadászatban.

A magyar válogatott egyedül Montenegrót győzte le a lengyelországi kontinenstornán, az oroszoktól, a dánoktól, a németektől, a spanyoloktól és a svédektől vereséget szenvedett, így nem jutott ki a riói ötkarikás játékok selejtezőjére.

Az eddigi olimpiai kézilabdatornákon - leszámítva a bojkottált 1984-es Los Angeles-i játékokat - mindig szerepelt magyar válogatott: 1936-ban és 1972-ben csak férfiak számára rendeztek versenyt, a nők 1976 óta vannak jelen. A Rio de Janeiró-i lesz az első olyan olimpia, amelyre sem a magyar férfi, sem a magyar női csapat nem jutott ki.