Fernando Alonso és Flavio Briatore 2006-ban a Renault-nál (Fotó: Davenport / xpb.cc)Az olasz a divatmárkát létrehozó Luciano Benettonnal való barátságának köszönheti Forma–1-be kerülését. Pályafutását síoktatóként, házaló ügynökként kezdte, majd a tőzsde világával is kapcsolatba került. Az 1980-as években hazájában két ízben is börtönbüntetésre ítélték, ami elől a tengerentúlra menekült, s miután amnesztiát kapott, előbb a Benetton amerikai üzletvezetője, majd a Forma–1-es csapat első embere lett.
„Amikor a Benettonnal bemutatkoztunk a Forma–1-ben, mindenki kinevetett minket, mert a Benetton csak egy pólógyártó volt. Mérnökzsenik között, nagyon technikai közegbe érkeztünk, de jóval később már egyáltalán nem nevettek, mert elkezdtünk nyerni” – emlékezett a kezdetekre Briatore az Arabian Businessnek.
A gárda a legnagyobb sikereit Michael Schumacherrel érte el, aki két világbajnoki címet is nyert nekik, később pedig – immáron Renault-ként – Fernando Alonso is megismételte ugyanezt. „Remek csapatot építettünk fel, Egy jó versenyzőnk is volt, Michael Schumacher. Aztán ugyanez megismétlődött Fernando Alonsóval is. Ugyanaz a film volt, csak mások voltak a szereplői” – magyarázta az olasz.
S hogy mi volt a titka? „Az érzés” – felelte. „Amikor először láttam Michaelt, egy igazán morcos, félénk fiút láttam. Emlékszem, Londonban találkoztunk először. És Fernandóval is Londonban találkoztunk, ő is túl félénk volt ahhoz, hogy jó reggelt vagy jó estét kívánjon. De az ilyesmit akkor is érzed. Látsz valamit legbelül, amikor ezekkel az emberekkel beszélsz a vezetésről, a sebességről. Azonnal érzed a belül lobogó tüzet, az ott lakozó vadállatot, a tehetségüket.”
Flavio Briatore és Michael Schumacher 1995-ben a dobogó tetején (Fotó: xpbiamges.com)Briatore harmadszor már nem vezethette sikerre Enstone-t, hiszen 2009-ben az FIA a 2008-as szingapúri ütközésbotrány miatt egy időre eltiltotta őt az F1-es szerepvállalástól – s még ha ezen eltiltást végül törölték, ő végleg eltávolodott a sportágtól. Elmondása szerint eltávolítását ugyanakkor politikai okok vezérelték. „Az FIA nem örült annak, hogy a Renault túlságosan erős volt akkoriban. Én képviseltem a csapatot, én és Luciano (Benetton; ti. a csapat előző korszakában – a szerk.) túl erőssé váltunk. De állítom, e nélkül az erő nélkül a Forma–1 megmaradt volna ugyanolyannak, amilyen előtte volt. Már nem vagyok eltiltva, ha akarok akár már holnap reggel visszatérhetek. De nem hiányzik. Nekem csak a régi Forma–1 hiányzik” – jegyezte meg.
És ezzel máris áttért az F1 aktuális helyzetének témájára, melyről már sokszor elmondta kritikus véleményét. Briatore úgy látja, a sportág mára „a mérnökök Playstationévé vált, és elfeledte a szurkolóit és a show-t. Ez a mérnökök játéka, már nem elég szexi. Nincs benne csillogás. A tévében azt látod, ahogy a mérnökök elmagyarázzák a kuplung működését, ami senkit sem érdekel. Az embereket a versenyzők izgatják, a sztárok. Ahhoz, hogy ma gyors legyél, sok pénzre van szükséged. Gyakorlatilag pénzt tesznek az autóba. És minden túl szőrszálhasogató. Ha megcsípsz egy fehér vonalat, megbüntetnek. Ha nem jó a motorod, megbüntetnek. Ez egy büntetősdi” – bírált.
Majd hozzátette, hamarosan talán bekövetkezik a szükséges változás. „Előbb vagy utóbb ez megváltozik, mert ez így sehová sem vezet. Az emberek nem találják érdekesnek. Hiányolják a gladiátortényezőt. A versenyzőknek harcolniuk kell, szükség van a Senna és Prost, Mansell és Schumacher közti rivalizálásokra. Az emberek erre kíváncsiak” – vélekedett.