A valaha volt leghatékonyabb F1-es motor fut a Mercedes tesztpadján!

A Forma–1 történetének leghatékonyabb erőforrásával büszkélkedhet a Mercedes. Állításuk szerint már készülőben az első motorjuk, amely már az üzemanyag 50%-át képes lóerőkre váltani!

Lewis Hamilton (Fotó: XPB)

Semmi jót nem kaptunk még a 2014-ben bevezetett erőforrásoktól – mondta nemrég Christian Horner. Ha csak a Forma–1 érdekeit és jelenlegi állapotát tekintjük, pesszimista kijelentése nem is áll olyan távol a valóságtól. Ám mindez még nem jelenti azt, hogy a mai hibridmotorok ne lennének csodálatra méltó mérnöki alkotások.


Mivel a szabályok három éve az üzemanyag-átfolyás sebességének és a versenyen felhasznált üzemanyag mennyiségének is felső korlátot állítottak, a gyártók figyelmének középpontjába a hibridmotorokkal a hatékonyság került. Adott mennyiségű üzemanyagból kell egyre nagyobb teljesítményt kihozniuk, és kell egyre hatékonyabban visszanyerniük az energiát.


Ezen új elvek szerint minél kisebb egy autó fogyasztása, az annál gyorsabb, mivel annál nagyobb erőt képes felszabadítani egy csepp üzemanyagból, annál gyorsabb lesz, és ezáltal annál kevesebb ideig kell teljes gázzal haladnia.


E technológiában 2014 óta a Mercedes jár az élen. F1-es motorjuk teljesítménye már 1000 lóerő körül van, Monzában pedig bebizonyosodott, hiába az ellenfelek fejlődése, utolérni még mindig nem sikerült őket. Az Auto Motor und Sport spái mérések alapján kiderítette, hogy a fogyasztás terén sincs párja a csillagosok hajtóegységének. A Ferrari 2,5, a Renault 4, a Honda pedig 7%-kal fogyaszt több üzemanyagot ugyanazon a távon, mint a Mercedes.


A németek már a múlt évben büszkén hangoztatták, hogy minden korábbinál hatékonyabb erőforrásokat képesek gyártani, a fejlődésük pedig idén újabb mérföldkőhöz érkezett. A csapatuk honlapján megjelent cikk szerint a próbapadon már olyan erőforrások futnak, melyekkel sikeresen átlépték az 50%-os energiahatékonyságot. Ilyen magasságokba belső égésű motorral még senki sem jutott a versenypályán, és a világban is csak kevés gépezet üzemel ilyen hatékonysággal. A dízelmotorok az elmúlt évek fejlesztéseinek hála már emlegethetőek egy napon a hibrid V6-osokkal, a 60%-os hatékonysággal működő tankerhajók motorját pedig nehéz lenne a csúcsteljesítményre képes, mozgékony F1-esekhez viszonyítani.




A Mercedes V6-os turbóerőforrása (Fotó: Daimler Media) A Mercedes V6-os turbóerőforrása (Fotó: Daimler Media)


„Ez a Mercedes-Benz valaha volt legerősebb Forma–1-es motorja, mely még az egy évtizeddel ezelőtti V10-es motort is túlszárnyalja” – írta a Mercedes. „Nem is olyan rég a V10-es motorokat hitték a technológia csúcsának. Azok kevesebb mint 30%-át hasznosították az üzemanyagnak. A hibridkorszak kezdetével ez az arány 44%-ra emelkedett. De semmi sem maradt mozdulatlan, az eltelt években a birxworth-i mérnökök további fejlődést értek el.”


„Az üzemanyagégetés a motor elsődleges energianyerő folyamata, mely területen nagy volt a fejlődés. Emellett csökkentettük a kopás mértékét, különleges kenőanyagokat fejlesztettünk ki, hogy minimalizáljuk az elvesző energia mennyiségét. Aztán következett az újabb kulcsfontosságú lépés: az elektromos turbófeltöltő, mely a kipufogógázt alakítja vissza energiává, mellyel kitöltjük a turbólyukat, a maradékot pedig eltároljuk, hogy később a hátsó kerekek hajtására fordíthassuk.”


„Három és fél évvel az után, hogy a Mercedes-AMG bemutatta az új F1-es erőforrását, a brixworth-i tesztpadunkon már 50% fölötti energiafelhasználást értünk el. Más szóval: most már több energiát termelünk, mint amennyi kárba vész. Ez figyelemreméltó mérföldkő a hibrid versenymotorok fejlesztésében. 2014-hez viszonyítva 109 lóerővel többet állítunk elő ugyanannyi üzemanyagból” – állapította meg a gyártó.


A csapat kiemelte, e fejlődés közvetlenül az utcai autógyártásba is átgyűrűzik. A minap bemutatott Project One nevű szuperautójuk például már szintén 40% fölötti hatékonysággal üzemel. Ez szerintük már önmagában is magyarázza, miért van a sok probléma és kritika ellenére is létjogosultsága ezen technológiáknak a Forma–1-ben. Szerintük az új motorformula megalkotásakor is fontos lesz ezen alapokra építkezni, miközben éles technológiai váltás helyett a rendszer gyengeségeit (bonyolultság és költségesség) kellene csak kiküszöbölni.