2017 szomorú éve a magyar focinak, de voltunk mélyebben is

Milyen különös az élet: a válogatott pont annak a Nikolics Nemanjának a góljával kerülte el, hogy 2017 az elmúlt két évtized legsötétebb éve legyen, akit a nemzeti csapat idei teljesítményéért elsősorban felelőssé tehető, a szövetségi kapitányi posztról októberben távozó Bernd Storck hosszú idő óta mellőzött.

A magyar válogatott kedden felkészülési mérkőzésen 1-0-ra legyőzte Costa Ricát a Groupama Arénában, így győzelemmel búcsúzott a hazai közönségtől, Szélesi Zoltán megbízatásától és 2017-től. Attól az évtől, amelyben Andorrától és Luxemburgtól is vereséget szenvedett, a számok alapján azonban mégsem a legrosszabb esztendőt zárta az ezredforduló óta. De nagyon közel volt hozzá. A szurkolók hangulata egészen biztosan.

Összejött a győztes évzáró Costa Rica ellen, de a mosoly nem annyira széles (fotó: MTI/Czagány Balázs)



Az elmúlt 17 év adatait megvizsgálva kijelenthető, több tekintetben is súroltuk a negatív csúcsokat.

2017-ben kilenc mérkőzésből hármat nyertünk meg és hatot elvesztettünk, nyolc szerzett gól mellett 16-ot kaptunk.

A magyar válogatott 2017-es teljesítménye (forrás: M4 Sport) A magyar válogatott 2017-es teljesítménye (forrás: M4 Sport)



2000 óta csupán egyszer fordult elő, hogy az ideinél kevesebb mérkőzést nyertünk meg egy naptári évben, 2001-ben 10 mérkőzésen összesen kétszer győztünk. A hat vereség nem rekord (2004-ben 8 volt), de 2009 óta a legtöbb, illetve először fordult elő, hogy olyan évben könyvelhettünk el öt vagy több vereséget, amikor nem értük el a tízes mérkőzésszámot.

Ha a felkészülési találkozókat is hárompontos rendszerben számoljuk, 2017-ben a megszerezhető 27 pontból 9-et gyűjtöttünk be, ami meccsenként átlagban egyet, illetve 33%-os hatékonyságot jelent. Pocsékul hangzik, de ennél is volt rosszabb: 2005-ben Lothar Matthäus irányításával 13 mérkőzésből csak háromszor könyvelhetett el sikert a magyar csapat, ez pedig 31%-os hatékonyság (meccsenként 0,75 pont).

Szintén csak egyszer fordult elő 2000 óta, hogy az idei 8 gólnál (meccsenként 0,88) kevesebbet szerezzünk, 2009-ben kilenc találkozón hat jött össze (0,66/meccs), még Erwin Koeman kapitánykodása alatt.

A magyar válogatott teljesítménye 2000 és 2017 között

 ÉvMérkőzésGyőzelemDöntetlenVereségSz. gólK. gólPontszámP/mérkőzésHatékonysággól/mK. gól/m
200083411410131,62554%1,750,8
200110235141590,930%1,41,5
200283321210151,87562%1,51,25
200393151712101,1137%1,881,33
2004168082518241,550%1,561,125
200513337111690,7531%0,841,23
200684041112121,550%1,3751,5
2007136071419181,3846%1,071,46
2008104421410161,653%1,41
200993066109133%0,661,11
201094141716131,4448%1,881,77
201111713231122267%2,091
201294321410151,6656%1,551,11
201393421417131,4448%1,551,88
20149423129141,5552%1,331
2015953114718267%1,550,77
2016123541516141,1639%1,251,33
201793 068169133%0,881,77

*Táblázatunkban a felkészülési- és tétmérkőzéseket is a hárompontos rendszerben számoltuk (2000-2017)

Érdekesség, hogy a 2016-os év minden magyar futballszurkolóban kedves emlék marad, de összességében az egyik legrosszabb teljesítményt hozta meccsenként 1,16 szerzett ponttal és 39%-os győzelmi hatékonysággal. Ennél csak öt évben teljesített rosszabbul a válogatott (2001, 2003, 2005, 2009, 2017). Emellett megállapítható, hogy 2000 óta először fordult elő, hogy két egymást követő évben nem tudtunk 40%-os hatékonyság fölé kerülni.

2018 ismét az egymásra találás éve lesz? (fotó: MTI/Illyés Tibor)



A válogatott 2015-ben, Dárdai Pál és Bernd Storck irányítása alatt kapta átlagban a legkevesebb gólt (0,77/meccs) és 2013-ban – a 8–1 évében – a legtöbbet (1,88). A szerzett gólok átlagát tekintve az Egervári Sándor nevével fémjelzett 2011-es év volt a legtermékenyebb (2,09), míg a már említett 2009-es év a legszűkebb (0,66).

Mindent egybevetve az abszolút negatív csúcs a táblázatban nem szereplő 1994-es év, ekkor 12 mérkőzésből egyet sem nyertünk meg, négy döntetlen mellett 8 vereséget gyűjtöttünk be.