Michael Schumacher és Rubens Barrichello a Forma–1 történetének leghosszabb csapattársi viszonyát jegyzi. Összesen 105 versenyt teljesítettek együtt a Ferrarival, és a királykategória egyik legsikeresebb duójának is számítanak, hiszen a vörösök velük uralkodták végig a 2000 és 2004 közötti, zsinórban öt egyéni és csapatbajnoki címet hozó időszakot.
Kapcsolatuk ugyanakkor nem volt igazán harmonikusnak nevezhető, hiszen a Ferrari Barrichellót második számú versenyzőként kezelte sztárja mellett, és ez több alkalommal is konfliktusok forrása volt. A brazil Globónak nyilatkozó korábbi F1-es versenyző éveken át volt szenvedője e helyzetnek, valamint Schumacher – korábban már Nico Rosberg által is emlegetett – pszichológiai játszmáinak, melyek szintén a belső rivalizálásuk részét képezték.
A brazil számára már első ferraris éve, 2000 elején világossá vált, mi vár rá a későbbi rekordbajnok oldalán. „Ő nagyszerű fickó volt egy pohár borral a kezében, megfelelő beszélgetőpartner. De a pályán és a megbeszéléseken voltak pillanatok, amikor el sem tudtam hinni, hogy valóban olyasmiket mondott, amiket” – nyilatkozta.
A legfájóbb pontot természetesen a botrányt kiváltó 2002-es ausztriai helycsere jelenti Barrichello pályafutásában, melynek kapcsán most elárulta, az elvett győzelme miatt fizikailag is rosszul lett. „Úgy érkeztem meg az utolsó kanyarba, hogy eldöntöttem, nem fogom átadni a helyem. De aztán arra gondoltam: »Szeretem, amit csinálok, mi lesz, ha kirúgnak emiatt?« Schumacher szempontjából ez rosszul vette ki magát, de a díjátadó után én nem mentem a sajtótájékoztatóra, mert rosszul voltam. Aznap sokat hánytam – a düh miatt.”
Hogy azon a versenyen pontosan mi minden hangzott el a csapatrádióban, azt viszont nem kívánta fölfedni. „Ha akkoriban is hallhatóak lettek volna a rádiós beszélgetések, mindenki undorodott volna tőlük. De én feljegyeztem a rádiózást arra az esetre, ha egyszer könyvet írnék, és nyilvánosságra akarnám hozni.”
Barrichello 2005 végéig bírta Maranellóban, ezt követően a Hondánál, a Brawn GP-nél és a Williamsnél versenyzett, utolsó csapatánál pedig megadatott neki, hogy újra ellenfélként csaphasson össze a 2010-ben a Mercedesszel visszatérő Schumacherrel.
Utolsó nagy csatájukat a Magyar Nagydíjon vívták, s annak eredménye egy hírhedt, a viszonyukat is jól jellemző falra szorítós incidens lett. Csak egy 10. hely volt a tét, de Barrichello számára presztízskérdés volt a korábbi csapattárs legyőzése. „Számomra ez olyan volt, mintha a győzelemért küzdöttünk volna. Azt mondtam: »Istenem, ha az a te akaratod, hogy ezen a napon én – eltérő autókkal – megelőzzem őt, akkor kérlek, add ezt meg nekem!«” – idézte föl a csata előtti pillanatokat.
Hogy mi lett a vége, azt nem szükséges hosszan ecsetelni: Barrichello a célegyenesben támadott, Schumacher pedig védekezésével pattanásig feszítette a húrt, és centik híján a boxutca faláig szorította a Williamst. „Az autóm orra már mellette volt, de ő még akkor is szűkítette a területet. Én viszont ezt az esélyt kértem, és abban a pillanatban a világért sem vettem volna le a lábam a gázról. Semmi pénzért!”
Barrichello az eset után beszélt Schumacherrel, aki elmondása szerint már akkor bocsánatot kért tőle. Ezt akkor a német is megerősítette.
Az egész iróniája, hogy a manőver bár Barrichello pályafutásának egyik legszebb, legvakmerőbb előzéseként is bevonulhatott volna a sportág történetébe, annak utójátéka miatt (a brazil a rádióban egyből büntetésért kiáltott, amit Schumacher meg is kapott) végül ez is inkább egy kétes Schumacher-megmozdulásként maradt meg a krónikákban…
A hétszeres világbajnok árnyéka azonban nem csak az F1-es versenyzőként vetült örökké Barrichellóra, mint mondja, Schumacher bizonyos szempontból a mai napig az élete részét képezi. Amikor például nemrég a nyakában talált tumor miatt operálták, az orvosa utólag elárulta neki, hogy még akkor is Schumachert emlegette. „És ez nem az első alkalom volt. Talán valami a tudatalattimban lehet” – mesélte.
A 2013 végén súlyos fejsérülést szenvedő volt kollégája jelenlegi állapotáról Barrichello ugyanakkor nem tud semmit. A baleset után ugyan szerette volna őt meglátogatni, ám a német családja lebeszélte erről. „Az első próbálkozásomat elutasították. Azt mondták: »Neki és magadnak sem tennél ezzel jót.« Tehát nem tudok róla semmi újat. De bizonyos formában mindig jelen van velem” – állapította meg a 326 nagydíjon résztvevő 11-szeres futamgyőztes.