Ungvári Attila nem hitte volna, hogy tud még világversenyen érmet szerezni

Ungvári Attila saját magát is meglepte azzal, hogy kilenc évvel a legutóbbi Eb-érme, valamint néhány héttel térdműtéte után érmet tud szerezni világversenyen.

A 30 éves ceglédi cselgáncsozó a 81 kilogrammos súlycsoportban lett harmadik az Európa-bajnokságnak is számító Európa Játékokon, ezzel a magyar küldöttség első érmét szerezte Minszkben.

„Nagyon sokat kellett erre az újabb Európa-bajnoki éremre várni, iszonyatosan sok szenvedés, munka, feláldozás van mögötte – nyilatkozta Ungvári az eredményhirdetés után az M4 Sportnak. – Aki ismeri a pályafutásomat, az tudja, hogy nem volt zökkenőmentes, magam sem hittem volna, hogy tudok még világversenyen érmet szerezni. Gyakran voltak bennem kétségek, de most iszonyatosan boldog vagyok.”

A magyar dzsúdós hozzátette, egész nap jó erőben érezte magát, inkább fizikálisan készült fel jól a tornára, erre pedig szüksége is volt, hiszen az öt mérkőzéséből (négy győzelem, egy vereség) három is hosszabbításban ért véget. „Azt éreztem az egész nap folyamán, hogy erőben ott vagyok, nagyon felkészült fizikálisan. A dzsúdóm talán egy picit rozsdás volt, de éppen elegendő a mai napra. Nagyon élveztem a napot, a meccseket, még a vesztes mérkőzést is, annak ellenére, hogy ráléptem egy vazaarira.”

Ungvári egyetlen vereségét az elődöntőben szenvedte el a később ezüstérmes bolgár Ivajlo Ivanovtól, a döntőben pedig neki szurkolt. „Nagyon rutinos és jó versenyzőről van szó, a döntőben neki szurkoltam a belga ellen, de sajnos vereséget szenvedett. Örültem volna, ha ő lesz az aranyérmes, nagyon jó sportbaráti kapcsolatom van vele, de végül is érem lóg mindkettőnk nyakában.”

ungvári elárulta, hogy öt-hat héttel ezelőtt térdműtéte volt, amely után nem is annyira a technika volt előtérben, mint inkább az az erőnléti edzések. „Ebben sikerült elég nagyot fejlődnöm, egy svéd sportbaráttal is beszéltem, aki azt mondta, hogy mintha nem is ugyanaz az ember állna a szőnyegen, ezt nagyon jó érzés volt hallani. Magabiztosnak éreztem magam az egész nap folyamán, úgy éreztem, hogy dobhatatlan vagyok. Sajnos egyre ráléptem, de ez a bronz most mindent feledtet.”

Ungvári Attila edzője, Bíró Tamás az M4 Sportnak úgy fogalmazott, tanítványa lelkének kellett nagyon ez az érem, mivel az elmúlt kilenc évben többször is a padlóról kellett felállnia.

„Nagyon régen vártunk erre, Attila még a 2010-es bécsi Európa-bajnokságon lett harmadik még 73 kilogrammban. Az élet utána eléggé meghurcolta őt, volt egy doppingügye, ami miatt ártatlanul két évet ki kellett hagynia. Ez nagyon megviselte, újabb két évnek kellett eltelnie, mire újra magára talált, erre ráment még egy olimpia. Utána kezdett el feljönni, végre felküzdötte magát a világranglista második helyére, amikor két évvel ezelőtt egy csapatbajnokságon egy szabálytalan fogással gyakorlatilag kitörték a lábát. Utána egy év kihagyás után következett a rehabilitáció, visszaesett a világranglistán, nehezebb ellenfeleket kapott az olimpiai kvalifikációban, nagyon nehéz volt visszakapaszkodni. Most a világranglista 30. helyén vagyunk, nagyon nehéz lesz a toliói kvalifikáció.”

Másik két tanítványával kapcsolatban Bíró Tamás elmondta, a nyitómérkőzésén vereséget szenvedett, 18 éves, ifjúsági olimpiai bajnok Özbas Szofi még túl fiatal ehhez a mezőnyhöz, de sok edzéssel nagyon jó versenyző válhat belőle, míg a sérülés után visszatért Ungvári Miklósról úgy vélekedett, ha igazán akarja, ő is kijuthat az ötödik olimpiájára.