Leclerc 4 évesen gokartozott egyet Bianchiéknál, majd meg sem állt az F1-ig

Az autósport talán legnagyobb ígérete, aki két éven belül megnyerte a Forma-1 mindkét betétsorozatát. Charles Leclerc eddigi pályafutása a kívülállóknak mesébe illőnek tűnik, pedig húszéves korára két fontos embert is elvesztett. Többek között erről, a kezdetekről, a Bianchi családról, és a jövőről mesélt a Forma-2-honlapjának.

Charles Leclerc végtelenül precíz. Nem csak a pályán, hanem például az interjúiban, amelyekben minden kérdésre addig válaszol, amíg nem tisztázott mindent. Vagy a furcsa tenisz/foci hibridjátékban, ami mindig ott volt a PREMA csapatkamion mellett, és még akkor is végtelenül pontosan teszi át a labdát, amikor az ellenfele már rég feladta annak üldözését.

A kezdetekről szóló kérdésre is megadja a hivatalos választ, ám sok kollégájával ellentétben nem dől hátra, és várja a következő kérdést, miután végzett, hanem rendre visszatér, és még jobban kiegészíti a történetet.

„Négyévesen egyik nap nem akartam iskolába menni, ezért azt mondtam, hogy beteg vagyok. Nem volt teljesen igaz, de a szüleim nem firtatták a dolgot, és így édesapám, Hervé vigyázott rám, mert édesanyám dolgozott. Úgy esett, hogy aznap a legjobb barátjához ment, egy bizonyos Philippe Bianchihoz, Jules édesapjához, akinek Brignoles-ban volt versenypályája.”

„Ott gokartoztam életemben először, azonnal beleszerettem, és mondtam is, hogy ha nagyobb leszek, ezzel akarok foglalkozni. Máig azért versenyzem, mert mindennél jobban élvezem.”

Eddig tartott a hivatalos válasz, de rögtön jött is a kiegészítés.

„Én csak nem akartam suliba menni, és pont úgy esett, hogy apám Bianchiékhoz ment. Nem én kértem, teljesen véletlenül történt. Beülhettem egy gokartba, és eldőlt a sorsom. Beszélgettem apámmal a versenyzésről, a tapasztalatairól és az eredményeiről. Sosem titkolta, hogy mennyre imádja az autókat.”

„Sokat hallottam már tőle korábban a motorsportról, így amikor megtudtam, hogy odamegyünk, nagyon izgatott lettem. Tizenegy éves koromig csak hobbi volt a vezetés, ekkor jött a vízválasztó, mert attól kezdve már a tanulásra is hatással van, ha komolyabban akarsz vele foglalkozni. Jönnek a nemzetközi versenyek, amelyek sok időt elvesznek.”

„Meggyőztem magam arról, hogy ez komolyabb, mint a szerdai teniszórák. Akkor is ugyanúgy szerettem versenyezni, mint a legelső alkalommal. Az eredmények sem maradtak el, ami segített a döntésben.”

Egy ilyen horderejű döntésnél pedig elengedhetetlen a megfelelő emberek támogatása. Leclerc pályafutásában három személy játszott kulcsszerepet. Az első természetesen az édesapja volt.

„Kellett, hogy aznap épp a pályához menjen, de később is folyamatosan mellettem volt. Fontos tanácsokat adott, és segített a helyes döntések meghozatalában.”

08 Charles Leclerc

A következő főszereplő Charles Leclerc életében Jules Bianchi volt. A nyolc évvel idősebb francia pilóta gyerekkora óta ismerte Leclerc-t, és ekkor már megalapozta nevét az autósport világában. A Forma-1-be törő Bianchi rengeteg információval segítette a fiatal monacóit a motorsport aktuális mezőnyéről és történéseiről. Több kép is napvilágot látott, amelyen Jules Bianchi, Charles Pic, Norman Nato és Charles Leclerc gokart pályák büféiben ülve tervezik jövőjüket.

„Nagyon közel álltunk a Bianchi családhoz, szinte mindig együtt voltunk. Amikor elkezdtem versenyezni, Jules akart lenni a „versenyzői keresztapám.” Mindenben segített, és bármikor hívhattam. Nélküle most sehol nem lennék. Amikor a gokart után autóra váltottam, minden teszt után felhívhattam, hogy tanácsokat kérjek tőle az átállás megkönnyítéséhez.”

A Leclerc pályafutását egyengető harmadik fontos személyt is Bianchinak köszönhetően ismerte meg a monacói.

„2010 végén édesapám nem tudta tovább szponzorálni a versenyzésemet, így úgy tűnt, hogy félbeszakad a karrierem. Jules erre beszélt a menedzserével, Nicolas Todtal, hogy nézzen meg engem, és ha tetszik, amit lát, akkor ne hagyja, hogy az legyen az utolsó évem. A szezon végén megnyertem a rangos monacói gokart kupát, és szerintem leginkább ez győzte meg Nicolast. 2011-től így ő segít az utamon.”

04 Charles Leclerc

2014-ben jött számára az együléses Forma Renault sorozat, amelyben épp az idei Forma-2-ben nagy rivális Oliver Rowland lett a mentora. 2016-ban pedig már feltűnt a Forma-1-be vezető lépcsőn, ugyanis ülést kapott a GP3-ban az ART csapatánál. Az üzletet megkönnyítette, hogy Nicolas Todt társtulajdonosa volt a csapatnak. Leclerc bizonyította tehetségét, és bár csapattársa, Alex Albon a szezonzáróig üldözte, végül megnyerte a sorozatot. Első címét nyerte a gokartos évei óta.

„Nagyon fontos volt, hogy bekerültem a GP3-ba, mert itt már szem előtt vagyunk. A Forma Renault-ra sokkal kevésbé figyel a Forma-1 világa. A GP3-ban és idén a Forma-2-ben már fel tudod magadra hívni a figyelmet, ráadásul megismerkedünk a Pirelli abroncsokkal, ami az egyik legfontosabb a Forma-1 felé vezető úton.”

„Nehéz év volt 2016. Alex folyamatosan ott volt a nyomomban, emellett pedig négyszer vezethettem az egyik Haast első szabadedzésen. Ezzel csak az volt a baj, hogy négyből három GP3-as hétvégén volt. Soha többé nem vállalnék be ismét olyat, hogy autót kell váltanom egy hétvége alatt. Idén már csak akkor vezettem pénteki szabadedzésen, amikor nem volt Forma-2. Tavaly nagyon összezavart a két különböző autó.”

07 Charles Leclerc

Sokan azt gondolhatják, hogy ha valamit gyorsan csinálsz, majd utána ugyanazt lassabban kell, akkor az gyerekjáték.

„Az autósportban ez egyáltalán nem így van. Egy lassú autót kell a lehető leggyorsabban vezetni úgy, hogy előtte egy nagyobb leszorítóerővel és motorerővel bíró autóval köröztem. Mindezt ráadásul ugyanazon a pályán. Nagyon nehéz fejben átváltani, vagyis ez főleg mentális kihívást jelent. Például egy kanyarban lassabb autóval gondolni kell a jó kigyorsításra, míg Forma-1-es autóval őrületes kanyarsebességet lehet elérni, kevésbé kell erre figyelni.”

„Emellett pedig egyik paddockból kellett a másikba mennem. A Forma-1-ben hosszú eligazítások vannak, így nem tudtam megfelelően felkészülni a saját versenysorozatomra. A legnagyobb nehézség azonban nekem a viszonyítási alap volt. Forma-1-es autót vezetve elértem bizonyos eredményt, és gyengébb GP3-as és F2-es autókban tudat alatt ehhez igazodtam. Érzésre teljesen más a két járgány, visszaülve a gyengébbe szinte úgy érzed, hogy nincs fék és motorerő, ami főleg a tempós kanyarokban zavaró.”

A GP3-as idény után egyből jött a Forma-2-es lehetőség, az olasz PREMA csapat színeiben. A téli tesztek viszont nem sikerültek túl fényesen.

_X0W3651

„Az első versenyhétvégén nem tudtuk, hogy mire leszünk képesek. Próbáltam sokat menni, hogy megismerjem az autót, és hogy megtanuljam menedzselni a gumikat. Ez utóbbi nagyon nem ment az elején…”

A bahreini hétvége sprintversenyén, amelyen nem kötelező a kerékcsere, Leclerc mégis kiállt. A tizennegyedik helyre tért vissza, és innen nyerte meg a futamot, megcsillantva kivételes tehetségét. Legközelebb Barcelonában már sokkal jobban bánt az abroncsokkal, meg is nyerte a szombati főfutamot.

Ezután következett Monaco, ami Charles Leclerc-nek valóban hazai környezetet jelentett, hiszen a célegyenestől pár utcányira nőtt fel. Meg is lett a pole, ám utána rémálommá változott a hétvége. Leclerc egyik futamot sem tudta befejezni. Hamarosan azonban ez érdekelte a legkevésbé a fiatal versenyzőt: a monacói és a bakui hétvége között hosszú betegséget követően elhunyt az édesapja.

02 Charles Leclerc

„Meg sem fordult a fejemben, hogy nem állok rajthoz Azerbajdzsánban. Az édesapám volt a legnagyobb szurkolóm, minden győzelmem után ő volt a világ legbüszkébb embere. Biztos voltam benne, hogy ő is ott akart látni a rajtrácson.”

„Fejben teljesen máshol jártam, így fogalmam sem volt, hogy mire leszek képes a hétvégén. Nem tudtam a versenyzésre koncentrálni. Pályafutásom legrosszabb felkészülését teljesítettem, a szabadedzésen csak hetedik lettem.”

„Az időmérőre viszont összekaptam magam, és arra gondoltam, hogy Hervé biztosan örülne, ha pole pozícióval tisztelegnék az emléke előtt. Életem egyik legjobb körét teljesítettem egy általam kevésbé ismert pályán.”

„Minden várakozásomat felülmúlta. Semmi jóra nem számítottam a három nap során. A fordulópontot az hozta meg, amikor a tükörbe néztem, és azt mondtam, hogy őt már nem tudom visszahozni, de adott e lehetőség, hogy mindent megtegyek az emlékéért. Talán az év legjobb teljesítményét nyújtottam Bakuban.”

Aki egy héttel az édesapja, egyben első mentora és hőse halála után már versenyez, szerez egy pole-t, egy első és egy második helyet a két versenyen, annak mi jelenthet kihívást az életben? Az idény hátralévő részében Leclerc leiskolázta a mezőnyt, persze ő sosem fogalmazna így.

_54I1367

„Mint minden bajnokság, úgy ez is nagyon nehéz volt. Teljesítmény terén talán Monza kivételével mindenhol topon voltunk. Spában és Budapesten szerezhettünk volna több pontot, a Hungaroringen ráadásul a mezőny végéről rajtoltam, ami nem volt könnyű.

„Inkább veszítek pontokat incidensek miatt egy jó autóban, mintha sosem keverednék balesetekbe, de csak ötödik helyekért harcolhatnék.”

„A legfontosabb, hogy már sokkal jobban bánok az abroncsokkal. A Forma-1-ben hosszú versenyeket rendeznek, így ott ez rengeteget számít. Miután ebben javultam, éreztük, hogy megnyerhetjük a bajnokságot. A Forma-2-ben ugyanolyan gumik vannak, mint a Forma-1-ben. Ez csak egy a sok hasonlóság közül, így egyértelműen itt tudtam a legjobban felkészülni a Forma-1-re.”

Leclerc szerint nem csak ilyen téren remek előszoba a F2, hanem a pályán kívüli Forma-1-es életre is remekül felkészít.

_56I9110

„A Forma-1 teljesen más világ. Már csütörtökönként rengeteg interjút kell adni, ám a Forma-2-ben ebbe is beletanulunk. Egyre jobban próbálják a nagytestvér képére formálni a Forma-2-őt, például a sajtótájékoztatókkal, amelyeket ugyanott tartanak, mint a Forma-1-ben. Az ilyen apró részletek megterhelőek lehetnek, ha nem szoksz hozzá időben. Korábban adott esetben csak egy kamera vett a paddockban, most a sajtóközpontban újságírók tucatjai figyelnek. Lehet nem hangzik nagy változásnak, de sok ilyen kis részlet van, amit ha időben megismersz, akkor az sokat segít a jövőben.

„Hiányozni fog a Forma-2. Nagyon profi környezet, de még kisebbek a csapatok, így mindenkit ismersz. Kicsit olyan, mintha egy család lenne. A paddockban nincs ismeretlen arc. Emellett pedig a hangulat is lazább, szabadabban mozoghatsz. A Forma-1-ben viszont annyian dolgoznak, hogy lehetetlen mindenkit ismerni, és a szabályok is szigorúbbak.

„A Forma-2-ben a beállításoktól eltekintve mindenki ugyanolyan autóval versenyez, ami óriási izgalmakat jelent.

„A Forma-1-vezetői mindent megtesznek, hogy kisebb legyen a szakadék a csapatok között. Idén már jobb a helyzet a Ferrari, a Mercedes és a Red Bull versengésével.”

Egy biztos: a 2016 óta Ferrari akadémista Charles Leclerc egy olyan versenyző lesz a Forma-1-ben, akinek vezetői képességei hatással lesznek erre a bizonyos szakadékra. Csapata teljesítményétől függ, hogy csökkenti, vagy növeli...

Motor Racing - Formula One World Championship - Malaysian Grand Prix - Practice Day - Sepang, Malaysia