Szimulátor játékokban tesztel új rajtfelállási módokat az F1

A virtuális világban próbál ki új variációkat a Forma–1 rajtfelállásokra Ross Brawn csapata. Pat Symonds ígéri, ha változtatnak, nem fognak mellényúlni.

Egyelőre ez a megszokott kép az F1-es versenyek előtt (Fotó: XPB)

A Williams, a Renault és a Benetton korábbi mérnökét a múlt évben egykori kollégája, Ross Brawn kérte föl, hogy csatlakozzon a Forma–1 fejlesztésére törekvő kutatócsoportjához. Pat Symonds évtizedek tapasztalatával járul hozzá a jövő F1-es autóinak megalkotásához, emellett kollégáival együtt más jellegű újítások lehetőségét is vizsgálja.


Ezek egyike lehet a rajtfelállás megreformálása. Már a múlt ősszel híre ment, hogy a Liberty Media elgondolkodott a témán, s felvetődött, hogy a jelenlegi 2 autó/rajtsoros kezdéshez képest nagyobb izgalmakat szolgáltatna, ha a lámpák kialvásakor mondjuk az egyik sorból 2, a másikból 3 autó indulhatna, miközben őket nem libasorban, hanem az előző sor köztes helyeibe pozicionálnák.


Symonds egy birminghami motorsport-konferencián megerősítette, valóban dolgoznak a módosításon, és azt is elárulta, hogy szimulátoros játékokon tesztelnék a különböző ötleteiket. „A virtuális közeget szeretnénk használni ezen szabályváltozások tesztelésére, hogy aztán megvizsgáljuk a statisztikákat. Ezzel olyan dolgokat is szimulálhatsz, amilyenekre amúgy nem volna lehetőség” – magyarázta.




Pat Symonds (Fotó: Bearne / XPB Images) Pat Symonds (Fotó: Bearne / XPB Images)


A rajtfelállás rajtokra gyakorolt hatásának vizsgálatára e módszer tökéletes. „A Forma–1 rajtfelállása éveken át lépcsőzetes volt. Az egyik problémánk, hogy a leggyorsabb autót az elejére helyezzük a rajtrácsnak, mi több, el is különítjük őket egymástól. Ez nem mindig volt így. Volt időszak, amikor egy vonalból rajtoltak ketten, és van egy fotónk a londoni irodánkban – talán Monzából –, ahol egyszerre négy autó állt az első rajtsorban. Mi lenne, ha ma is így lenne? Az ilyesmit szimulálni nem egyszerű.”


„Nekünk most lehetőségünk van az e-sportos részleg segítéségét kérni. Megkérhetjük őket, hogy változtassák meg a rajtfelállást, és teljesítsenek így húsz versenyt. Nem kell háromszáz kilométeres futamot menniük, mert minket csak az első három kör érdekel, hogy lássuk, mi történik. Ebből izgalmasabb első körök születnek? Vagy nagy balesetek lesznek az első kanyarban? Megvizsgálhatjuk ezeket statisztikai elemzéssel, és így jobban átláthatjuk a témát. Ezzel tudományos alapon hozhatjuk meg a döntést, aminek fontosságát én folyamatosan emlegetem.”




Fotó: XPB Fotó: XPB


Utóbbi megjegyzése nem véletlen. Symonds már a 2009-es aerodinamikai szabályokat kidolgozó Előzési Munkacsoportnak is a tagja volt, korábban is végzett hasonló kutatómunkát, és gyakran kritizálta a szabályváltozások mechanizmusát. Szerinte jó szabályokat csakis alapos, tudományos munkával lehet hozni, amihez pénz és idő kell, ám ez eddig nem volt jellemző az F1-re. Ő emiatt már előre megjósolta, hogy a 2017-es autókkal probléma lesz az előzés, ahogyan a 2016-os időmérős szabályrendszer ide-oda alakítgatását is szkeptikusan szemlélte.


Symonds ígéri, a rajtfelállás megvariálásával ők semmit sem fognak elkapkodni, és mellényúlni sem fognak. „Talán emlékszünk még arra, mi történt pár éve, amikor valaki, aki már nincs is az F1-ben, úgy döntött, jó ötlet lenne megváltoztatni az időmérős rendszert. Semmilyen szimuláció nem előzte meg a dolgot. Egyes emberek, akiknek csak két számjegyű az IQ-szintje, eldöntötték, hogy ebből valódi katasztrófa lesz, és miközben valóban katasztrófa volt, sosem ástak mélyebbre, és sosem voltak elég biztosak abban, hogy tényleg katasztrófa. Hogyan történhetnek meg efféle dolgok? Ezt nem engedhetjük meg újra” – utalt arra, hogy a hírhedt kiesős időmérő csak jött és ment, miközben senki sem vizsgálta meg, hogy vannak-e esetleg pozitív lehetőségek is benne.