A rajtra készülő Sebastian Vettel füstölgő Ferrarival húzódik félre, majd teljes csalódottsággal száll ki: autója műszaki hibája miatt lemaradt a 2016-os Bahreini Nagydíjról. A kör viszont most bezárul. Két évvel később így éppen Bahrein lesz a helyszíne Forma–1-es pályafutása hivatalos 200. futamának. Remélhetőleg most nem állja semmi az útját.

Ha nincs az a bahreini eset, már az idénynyitó Ausztrál Nagydíjon ünnepelhetett volna (volt, aki meg is tette), mégpedig győzelemmel, ám az esélye így is meglesz arra, hogy emlékezetessé tegye a jeles alkalmat.

Vettel a sportág történetének 18. versenyzője lesz, aki átlépi a 200-as határt, ám öregnek még cseppet sem érzi magát emiatt. „Manapság harmincévesen már a tapasztalt versenyzők közé tartozol, miközben ha megnézzük az F1 történetét, például Juan Manuel Fangio még csak nem is vezetett harmincévesen. Az én szememben ha elég gyors vagy, már elég idős is vagy, de amíg elég gyors vagy, addig nem válsz túl öreggé” – állapította meg Vettel a Bahreini Nagydíj hivatalos programfüzetében a 200. futam alkalmából megjelent interjúban.

Csak számítás kérdése: volt, aki már két hete köszöntette Sebastian Vettelt (Fotó: Ferrari)

Elmondása szerint a versenyzéshez való viszonya sem sokat változott az elmúlt 199 szereplése alatt. „Pár év után megtanulod kezelni a versenyek izgalmát, az azt megelőző feszültséget, de némi egészséges izgatottság a sport részét képezi, és én többek között ezért is szeretem ezt. Igen, még mindig izgatottságot és idegességet érzek a rajtok előtt.”

Miközben Vettel azzal írta be magát a Forma–1 történetébe, hogy egymás után döntötte meg a „legfiatalabb” kezdetű rekordokat, ma már a mezőny egyik rutinos rókájának számít, aki jó egy évtizede oszlopos tagja a cirkusznak. A 2007-es Amerikai Nagydíjon (Indianapolis) történt bemutatkozását azért máig őrzi emlékeiben. „Az egész meglepetésként ért. Nem volt túl sok időm felkészülni Kubica (kanadai) balesete után, ami egy héttel előtte történt. De amennyire emlékszem, felkészült és összeszedett voltam. Próbáltam a maximumot kihozni az autóból, és boldog voltam, hogy szereztem egy pontot. Szerencsére aztán a Red Bull megadta nekem a lehetőséget a Toro Rossóval a folytatásra.”

A négyszeres világbajnokot megkérdezték, milyen tanácsot adna mai fejjel, „kétszázadosként” az akkori gyerekes arcú énjének. „Igazán semmit. Az út maga a legizgalmasabb ebben, az útlevágások mindig unalmasak. Hiszem, hogy a legfontosabb, hogy élvezd, amit csinálsz, és sose gondolj túlságosan messzire” – felelte.

Változnak az idők, változnak a frizurák: ez a kölyökképű kezdő mára az F1 egyik ikonjává nőtte ki magát (Fotó: XPB)

Vettel a BMW-Sauberrel töltött egyetlen versenye után másfél szezont húzott le a Toro Rossóval, majd 2009-ben már a futamgyőztes Red Bullt erősítette. Milton Keynes-ben négy bajnoki címet szerzett, aztán a kínkeserves és elégedetlenkedős 2014-es szezon után egy újabb nagy álma megvalósítása mellett döntött: aláírt a Ferrarihoz. Harmadik éve van a vörösökkel, ám közös céljukat, a bajnoki címet egyelőre nem sikerült elérniük.

S hogy mennyit változott a szerepe az érkezése óta? „Amennyire én tudom, a Forma–1-es versenyzők legfőbb feladata, hogy vezessék az autójukat, összpontosítsanak a munkájukra, nem az, hogy vezessék a csapatukat. De hiszem, hogy a csapaton belül mindenki jelentheti a különbséget, ezért én is minden tőlem telhetőt megteszek” – felelte Vettel.

„Gyerekkorom óta mindig is a Ferrarinál akartam versenyezni. A családommal egy nap el is látogattunk Fioranóba, de természetesen csak a kerítésen túlról figyelhettem a történéseket, nem voltam kapcsolatban velük. Most, hogy a csapat része vagyok, ez a legklasszabb érzés a világon.”

Elmondása szerint csapatválasztását azért nem csak a puszta érzelmek vezérelték. „A szívemből jött, mert erre vágytam gyerekkorom óta, de az eszem is ezt mondta, mert szeretném visszavinni a csapatot a csúcsra. Minden F1-es versenyző szeretne a Ferrarinál versenyezni és nyerni. Én boldog vagyok itt. Tavaly nagyot léptünk előre, és szeretnénk tovább fejlődni. Élvezem, hogy én is részese lehetek e fejlődési folyamatnak. Hogy idén mi lesz, arról viszont még korai beszélni.”

Sebastian Vettel (Fotó: Ferrari)

A Ferrarinál versenyezni ugyanakkor nagyobb nyomást is jelent. Egyfelől mert a sportág legnépszerűbb csapatáról van szó, másfelől a szenvedélyes szurkolóik miatt, harmadrészről pedig az egyre tovább húzódó bajnoki nyeretlenség terhe miatt. „Én ezt nem érzem” – mondta erről Vettel. „Magammal szemben szigorúbb elvárásokat fogalmazok meg, mint bárki más. Én magam ítélkezem magamról, és nem igazán érdekel, mit mondanak mások. Ha nem megy jól, azt te is jól tudod, és ha valamit elszúrsz, azt senki sem tudja jobban nálad.”

A nyomás és az elvárások ráadásul csak még tovább nehezítik a kihívást, egy versenyző pedig ezért él. Sebastian Vettelt ez még most, a 200. futam előtt is ugyanúgy motiválja, mint a kezdetekkor. „Természetesen élvezem, amit csinálok. Hiszen a világ leggyorsabb autóit vezethetjük, és megküzdhetünk egymással” – adott hálát a német, hogy még mindig ott száguldhat a legjobbak között.