Nyerni már tud, a vesztésben még fejlődnie kell a Ferrarinak

Sebastian Vettel után Barcelonában a Ferrari is elhamarkodta? Hiába kezdték két győzelemmel és versenyképesen az évet, a maranellóiak túl nagyvonalúak az ellenfelekkel ahhoz, hogy elégedettek lehessenek öt futam után.

Sebastian Vettel (Fotó: MTI/EPA)

Amilyen jól indult Sebastian Vettel és a Ferrari szezonja, az utóbbi hetekben annyira nem sikerült a maximumot kihozniuk a futamaikból. Év eleji két győzelme óta a német még dobogón sem állt, Kínában a biztonsági autó és a Max Verstappennel történt ütközés (azaz dupla balszerencse) fosztotta meg a lehetőségtől, azóta pedig ők maguk is erősen közreműködtek, hiszen Azerbajdzsánban a hajrában elkövetett hibája miatt esett vissza, Spanyolországban pedig… nos, bár Vettel bizonyára vitatná, de úgy tűnt, hogy a rosszul megválasztott stratégia, és azon belül is a túl korai első kerékcsere miatt.


Ami a taktikázást illeti, a Ferrarit mindkét kerékcseréje miatt kérdőre vonták: az első kapcsán a korai időzítés, a második kapcsán a kerékcsere szükségessége volt a kérdés. Mint Vettel elmondásából kiderült, a második szervizelés esetében túlzás hibáról beszélni. „Nem tudtunk volna tovább kint maradni azokon a gumikon, a második kiállás mindenképpen szükséges volt. Nyilvánvaló volt, hogy a gumik nem fognak további huszonhárom kört bírni” – érvelt a négyszeres világbajnok.


Mivel Vettel e cserével két pozíciót vesztett, magyarázata tűnhet akár magyarázkodásnak is. Ám ha abból indulunk ki, hogy a Ferrariján tényleg nem bírták volna a gumik a célig, a virtuális biztonsági autós kerékcsere tulajdonképpen még szerencsés helyzetkihasználásnak is nevezhető. „Ha nem a virtuális biztonsági autónál cserélünk, még több időt vesztettünk volna” – hívta fel a figyelmet Vettel, utalva arra, hogy ha már a kiállására mindenképpen sor került volna, ők kihozták a legtöbbet a helyzetből.


A számok megmutatták, miről beszélt. A cseréje előtt a második helyen haladó Vettelnek a VSC alatt 10,6 másodperces előnyre lett volna szüksége ahhoz, hogy ellenfelei előtt maradjon. Bottas ezzel szemben 2,2, Verstappen pedig 9,4 másodpercre volt csak tőle, így borítékolható volt a pozícióvesztése. Verstappennel szemben volt némi esélye, ám azt a boxutcában végleg eldobta. „A VSC alatt lehűltek a gumik, én pedig kissé forrófejűen érkeztem meg a boxba. Túlcsúsztam, a szerelőknek vissza kellett tolniuk, ami időnkbe került. És talán forgalom is volt. De nem vagyok biztos benne, hogy ez került a pozíciónkba Verstappen ellen.”


Abban viszont biztos lehetett, hogy ha nincs a VSC, vagy nem az alatt ejtik meg a kerékcserét, akkor 20 másodpercet veszített volna Bottasszal és Verstappennel szemben. A friss gumikon így legalább maradt némi reménye arra, hogy a hajrában támadja a tőle 2-3 másodpercre lévő Verstappent (nem sikerült), enélkül viszont a senki földjén találta volna magát a hajrában.




Sebastian Vettel kerékcseréje (Fotó: MTI/EPA) Sebastian Vettel kerékcseréje (Fotó: MTI/EPA)


Abból kiindulva tehát, hogy Vettelnél csak a két kiállás jöhetett szóba, a VSC-s csere a lehető legjobb döntésnek bizonyult. Az már más kérdés, hogy ilyen helyzetbe egy korábbi – vitatott – döntésük miatt került a német…


A 17. körben megejtett első kerékcseréjéről van szó, ami túlságosan korainak tűnt. Csak viszonyításképpen: Fernando Alonso a lágynál jóval gyengébb szuperlágy gumin 21 körig nyújtotta első etapját, Kimi Räikkönen a 25. körös kieséséig jól boldogult a lágy típussal, a két Red Bull 33-34 kört teljesített ezen a típuson, míg Lewis Hamilton csak azért 25-öt, mert Vettel korai cseréje az övét is kicsivel előrébb hozta.


Tény, hogy Räikkönen jobban kezelte a gumikat ezen a délutánon (az elején lassabban is ment csapattársánál), és az is, hogy Vettel abroncsai nem voltak túl jó állapotban. Toto Wolff elárulta, a gumiját látva ők is aggódni kezdtek amiatt, hogy náluk is fennállhat a defekt veszélye. „A bal első nagyon szenvedett. Lewis autóján nem annyira, de amikor láttuk Sebastianét, Valtterit is behívtuk. Már szinte nulla gumi volt a keréken” – mondta az osztrák, hozzátéve, hogy Hamiltont ezek után elővigyázatosságból hívták ki a tervezettnél korábban.


Vettel szavai ennek ellenére azt sugallták, hogy korai cseréjét nem önmagában a gumija állapota, motiválta: „Védekezni akartunk Bottas esetleges elévágási kísérlete ellen. Valtteri gyorsabb volt nálam, közvetlenül mögöttem haladt már. Muszáj volt támadással védekeznünk” – magyarázta.


Ezzel viszont lyukra futottak, nem számoltak tudniillik azzal, hogy Barcelonában a sima aszfalt és a közepes gumi használata miatt nem lesz hatékony fegyver az elévágás. Hogy mennyire nem, azt éppen ők bizonyították. Míg Vettel kiállása után gyenge első kört teljesített a nehezen melegedő gumin, Bottas a megnyílt pályán hirtelen lila szektorokat autózott, és összeszedte a Vettel fordított elévágással történő megelőzéséhez szükséges időt. Pont úgy, ahogyan Kínában is tette – akkor az 1. helyért. Hogy végül mégis a ferraris mögött rekedt, az kizárólag annak eredménye volt, hogy a kerékcseréje 1,2 másodperccel tovább tartott, mint Vettelé.


Utólag könnyű kijelenteni, de Vettelék számára a legjobb esélyt az jelentette volna, ha a gumigondok és a tempóhátrány ellenére a lehető legtovább ragaszkodnak a pályán elfoglalt pozícióhoz, és – mint Räikkönennél tették – bíznak abban, hogy ezzel lehetővé válik számukra az egy kiállás. Bottas talán így is sikeres elévágást hajtott volna végre a későbbre tolódó első cserénél, ám Verstappennel szemben ezzel meg tudták volna védeni a pozíciójukat és megmenthették volna a dobogót.




A Ferrari boxfala (Fotó: MTI/EPA) A Ferrari boxfala (Fotó: MTI/EPA)


Ha két hete Bakuban Vettelre mondták, hogy az utolsó újraindításnál elhamarkodottan lendült támadásba Bottas ellen, most ugyanezzel csapatát támadhatják. A Ferrarit idén az elszánt agresszivitás jellemzi. Ez autójuk extrém, mások által vagy másolt, vagy vitatott megoldásain is visszaköszön – lásd a visszapillantójukat. E szemléletmód időnként azonban vissza is üthet, és az elmúlt hetek bizonyították, hogyan. A nagy elánnal való támadás eredménye Vettel szempontjából Bakuban és Barcelonában is az lett, hogy miközben a jobb eredményért támadásba lendültek, a reálisan megszerezhetőnél gyengébb pozícióban értek célba, értékes pontokat veszítve ezzel.


Lewis Hamilton és a Mercedes bajnoki előnyét látva, és tudva, hogy milyen nehéz időszakon mentek keresztül Barcelona előtt, ez luxusnak tűnik. Visszacsengenek Nico Rosberg Kína utáni szavai: „Lewisnak mindig voltak nehéz időszakai, és éppen ez az a pillanat, amit Sebastiannak ki kell használnia. Ha a Mercedes és Lewis ellen harcolsz a bajnoki címért, muszáj a maximumot kihoznod az ilyen helyzetekből, mert Lewis vissza fog térni, és ha visszatért, akkor már nehéz lesz.”


De ugyanezt a másik irányból is nézhetjük, és föltehetjük a kérdést: mit hozott ki Hamilton Vettel megingásaiból? Kínában 8 ponttal szerzett többet, azóta aratott két győzelmet és további 26 egységgel múlta fölül őt. A Ferrari eközben csak azt mondhatja el, hogy nyerhetett volna Kínában és Bakuban is, ám a valóságban győzelem helyett dobogón sem álltak.


Ismerős a kép? Kísértetiesen idézi az előző szezon ázsiai szakaszát, ahol Hamilton (például a veszettnek hitt Szingapúri Nagydíj megnyerésével) szintén úgy lépett el a bajnokságban, hogy Vettelék folyamatosan alulteljesítettek, botladoztak.


Azt mondják, az F1-ben a bajnokságot nem a legjobb, hanem a legrosszabb napjaidon nyered meg. Azzal, mennyire sikeresen mentesz kárt, és mennyit hozol ki a vesztett helyzetekből. Hamilton és Vettel, a Mercedes és a Ferrari egyformán két győzelemnél tart idén, nyerni tehát mindketten tudnak. A különbséget kettejük között pillanatnyilag a vereségek teszik ki. És ezen a téren a néha szélsőséges kockázatvállalással szélsőségek között ingadozó Vetteléknek van még hová fejlődniük.