Három különböző verseny, három különböző ellenfél, de három szinte ugyanolyan megmozdulás: Sebastian Vettel austini megpördülése több szempontból is elgondolkodtató volt. Monza és Szuzuka után ez már a harmadik esete, amikor a futam elején csatát vívva nem elég precíz, és belecsúszik egy ellenfelébe. Számos hasonlóság van a három szituáció között. Monzában Lewis Hamilton támadta őt, Austinban Daniel Ricciardo próbálta visszaelőzni, míg Szuzukában ő szeretett volna túljutni Max Verstappenen, ám mindegyik esetnél ő került a belső ívre, és ő jött ki rosszabbul a koccanásból.
Vettel elismerte, már elege van abból, hogy mindig ő pördül meg és esik vissza ezzel a mezőny végére, és azt sem tagadta, hogy felelős volt a balesetért. Az FIA ugyan most is versenybalesetnek minősítette a történteket, ám a korábbi versenyző, Marc Surer szerint egyértelmű volt a helyzet. „Ez száz százalékig Vettel hibája volt. Az előzése tiszta volt, ahogy Daniel ellentámadása is. De Vettel azért csúszott egyszerűen Ricciardóba, mert a következő kanyart túl gyorsan akarta bevenni. Ricciardo ekkor teljesen a pálya külső ívén volt már.”
A német azt mondta, tisztában volt vele, hogy miután elfékezte a 12-es kanyart, és Ricciardo a külső íven mellé ért, a 14-es kanyarnál el fogja veszíteni a helyét, ám hogy támadási pozícióban maradhasson, minél közelebb akarta tartani Ferrariját a Red Bullhoz a 13-asban. A tapadást viszont elszámolta, autója megcsúszott, a kerekek összeértek, és ő újabb balesettel veszített el egy csatát.
A brit Sky Sports szakkommentátora, Martin Brundle már a közvetítés alatt föltette a kérdést: „Mi történik Sebastiannal? Elfelejtette, hogyan kell csatázni?” Tény, Vettel bár Szuzukában és Austinban is bemutatott egy sor előzést, amikor igazán számított, és amikor vele azonos technikát használó ellenfelekkel kellett vívnia, mostanság többször hibázott, mint ahányszor nem.
De volt itt még egy furcsaság: a megpördülése. A futamot követően Brundle nemcsak azt furcsállotta, hogy Vettel újra balesettel zárt egy párharcot, számára az volt az igazán érthetetlen, hogy a koccanást miért követte egy első ránézésre indokolatlanul nagy megforgás is. Ha csak ütköznek, legfeljebb pár pozíciót és másodpercet veszített volna, ám azzal, hogy menetiránnyal szembe állította az autóját (aztán a gázba taposva egyből szétégette a hátsó gumiját a visszaforduláskor), visszaesett a 15. helyre, ahonnan már reménytelen volt a helyzete.
A felvetés jogosnak tűnik, főleg annak ismeretében, hogy ránézésre már Olaszországban is volt abban valami furcsa, ahogyan megpördült – és nem mellesleg ott is az egész mezőny elhaladt mellette, mielőtt visszatért volna a pályára.
Vettelnek leckét kéne vennie a túraautósoktól arról, hogyan kell finoman megtámasztani a csúszó autóját az ellenfélét használva? Brundle mindenesetre a túl sok hasonló eset láttán valamilyen hiányosságot sejt a háttérben. „Gondja van a kerék a kerék elleni csatákkal. Folyamatosan belemegy másokba. Spában például még nagyszerűen csatázott Lewisszal a rajtnál és az újraindításnál. De nekem úgy tűnik, hogy a közelharcoknál folyton összeér a másikkal, mégpedig olyan módon, ahogyan a többi versenyző nem szokott” – ecsetelte a Sky műsorában.
Johnny Herbert erre megjegyezte, ő nem látott semmi rendkívülit a történtekben, szerinte a megpördülés egyszerű következménye volt a balesetnek, ami benne van a versenyzésben Ám Brundle rámutatott: „Hasonlítsuk össze Hamiltonnal, aki a külső íven támadta Verstappent a végén! Visszavett, és két-három kanyaron keresztül egymás mellett voltak. Nem akarok Vettel ellen lenni, de ezek az apró pillanatok döntik el idén a bajnoki küzdelmet.”
A brit csatornának írt szokásos futamértékelőjében az exversenyző aztán újra kitért a problémára, és megerősítette azon álláspontját, miszerint Vettel valamit nem csinál tökéletesen az ilyen helyzetekben. „Vettel kihasználta a Ferrari jó egyenesbeli sebességét, és megelőzte Daniel Ricciardót a tizenkettes kanyar előtt, de aztán túl hevesen érkezett meg a kanyarcsúcsponthoz, és szélesen fordult. Egymás mellett mentek a tizenhármasba, keményen összekoccantak, ahogy Monzában és Szuzukában is, a Ferrarija megpördült. Lehet, hogy ilyenkor elveszi a gázról a lábát, vagy pánikreakcióként a fékre lép, mikor érzi, hogy elkerülhetetlen az ütközés, és emiatt terhelődik az első tengely, miközben a hátsó könnyebbé válik. De az is lehet, hogy a Ferrari fékrendszere és motorfékje hat úgy, minthogyha behúzná a kéziféket. Ilyesmit viszont Räikkönennél mégsem láttunk” – elmélkedett.
Videón az austini eset:
Vettel’s race and title hopes were almost over before the end of Lap 1 #USGP #F1 pic.twitter.com/o13JaOxub8
— Formula 1 (@F1) 2018. október 21.