Musorujsag
Élő Eredmények

Bűntudata lett volna Kubicának, ha igent mond a Ferrarinak

Bűntudata lett volna Kubicának, ha igent mond a Ferrarinak

Sky Sports, Auto Motor und Sport, Autosport
Bármennyire is kecsegtetőnek tűnt Robert Kubica számára a Ferrari ajánlata, nem tudott volna nyugodt lelkiismerettel igent mondani rá. A lengyel elárulta, mikor tudatosult benne, hogy újra F1-es versenyzővé válhat, és az idei szerepköréről is mesélt.

Az év végének közeledtével egyre inkább a jövő áll a figyelem középpontjában a sosem lassító Forma–1-ben, 2019 egyik legizgalmasabb témájának pedig Robert Kubica nagy visszatérése ígérkezik. A lengyel 2011-es ralibalesete után 8 évvel kapott állandó F1-es versenyzői szerződést, és sok szenvedés, lelki válságok és fizikai fájdalmak után most bizonyíthatja, hogy a majdnem amputált jobb karjával is képes csúcsszínvonalú teljesítményre a pályán.

Kubica élete legnagyobb vívmányának tekinti a visszatérését, aminek megvalósulásában még ő sem mindig hitt feltétlenül. Pár évvel ezelőtt ő is tett olyan nyilatkozatokat, melyekben kizárta annak lehetőségét, hogy valaha is újra egy F1-es autót vezessen, ám 2017 tavaszán mégis sor került az első tesztjére a Renault-val, amit aztán újabbak követtek. A lengyelt ez fokozatosan meggyőzte arról, hogy van esélye újra versenyezni.

Mint azt korábban kifejtette, a legnagyobb lépést az jelentette számára, amikor fejben is átállt. Előbb ledőlt a korábbi mentális gát, elfogadta, hogy korlátaival együtt élve kell vezetnie, majd újra természetessé vált számára a vezetés.

A Sky Sportsnak elárulta, mikor következett be nála ez a fordulat. „Tizenkét hónappal ezelőtt jöttem rá arra, hogy már ugyanolyan természetesen tudok vezetni, mint előtte. A legfontosabb napja az életemnek a tizenkét hónappal ezelőtti volt, amikor ráeszméltem, hogy képes vagyok megcsinálni. Őszintén hiszem, hogy most már ugyanolyan felkészült vagyok, mint voltak korábban” – nyilatkozta.

Robert Kubica (Fotó: Renault) Robert Kubica a 2012-es Lotusszal tesztel (Fotó: Renault)

Hogy pontosan milyen korlátokat jelent számára a sérült jobb keze, a szezonzáró Abu-dzabi Nagydíjon teljesített első szabadedzésen is látható volt. A fedélzeti kamerás felvételekből kiderült, hogy a szűk fordulókban, amikor a kormányt 180 fokkal el kell fordítani, jobb kezével – miután a csuklója nem tud tovább mozogni – elengedi a volánt, és alulról támasztja azt meg, miközben a mozdulatot tulajdonképpen a bal kezével végzi. Ugyanez igaz a kör nagy részére is: Kubica nem titkolja, hogy 70%-ban a bal kezével vezeti az autót.

Szerinte azonban a lényeg nem a „hogyan”, sokkal inkább az, hogy megtalálta az új módszert. „A kétségeim tavaly a második vagy harmadik F1-es tesztemen oszlottak el” – mesélte. „A technikával kapcsolatban már csak olyan kérdések maradtak, hogy mennyire fekszenek nekem az új autók és gumik. De ez mindenkire érvényes kérdés a paddockban. Nem térnék vissza, ha nem gondolnám úgy, hogy normális munkát tudok végezni. Sokkal több a vesztenivalóm, mint azt az emberek gondolják.”

Megbánta volna, ha a Ferrarit választja

Kubica a Williams mellett a Ferraritól is kapott egy ajánlatot a szezon végén. Náluk csak szimulátorversenyzői szerepkör várt volna rá, ám ez ugyancsak vonzó volt számára, hiszen gyerekkora óta arról álmodik, hogy a Scuderia tagja legyen, és Maranello ráadásul hosszú távú jövőt kínált volna számára.

Az egyszeres futamgyőztes azonban nem tudta volna nyugodt lelkiismerettel aláírni ezt a megállapodást. „Az volt a kérdés, mi a legjobb a jövőm szempontjából. Nem titok, hogy volt egy nagyon komoly alternatívám is. De megállapítottam, hogy ha azt az irányt választottam volna, tíz év múlva nem tudtam volna nyugodtan a tükörbe nézni, tudva, hogy volt egy lehetőségem, én pedig nemet mondtam rá” – indokolta meg, miért esett a választása végül a kockázatosabb williamses visszatérésre.

Az elhivatottság és alázatosság diadala

A szerződtetésében emellett egyéb tényezők is közrejátszottak. Kubica esélyei akkor nőttek meg a visszatérésre, amikor a Szergej Szirotkint támogató SMP bank vitába bonyolódott a közös folytatásról a Williamsszel, és a csapat szemére vetette, hogy a szezonban nyújtott támogatásért cserébe ennél sokkal jobb teljesítményt várt volna el. Kubica eközben maga mellé állította a lengyel olajcéget, a PKN Orlent, amely pótolni tudja a kieső SMP-pénz egy jelentős részét.

Miközben az oroszok állítják, főként üzleti szempontok alapján választott versenyzőt Grove, Claire Williams csapatfőnök-helyettes nem győzi hangsúlyozni, hogy szakmai érvek alapján esett a választásuk Kubicára. „Teljes kiértékelést végeztünk a szóban forgó versenyzők kapcsán, és Robert nagyszerű volt idén. Az nyűgözött le benne leginkább, hogy bár nem neki adtuk az idei ülésünket, ő elfogadta a tartalékversenyzői szerepkört. Ez mindent elmond a személyiségéről. A színfalak mögött nagyon keményen dolgozott a csapattal, rendkívül értékes lesz a tapasztalata jövőre. Mindenkit ismer a csapatban, mindenkivel jól kijön, elszánt, sok időt tölt a gyárban. Nagyon komolyan vette a tartalékos szerepkört, kiváló a küzdőszelleme, és a csapatunknak pont erre van most szüksége” – érvelt Williams.

Robert Kubica és Claire Williams (Fotó: XPB) Robert Kubica és Claire Williams (Fotó: XPB)

Kubica dicsért elhivatottságáról mindent elmond, hogy bár tehette volna, úgy döntött, nem versenyez más sorozatokban 2018-ban, és kizárólag a Williamsnek szenteli az idejét. „Voltak időszakok az évben, amikor csak egy napot voltam otthon. Ilyenkor nincs időd közben versenyezgetni. Szerettem volna csak a Williamsre összpontosítani idén” – indokolta e döntését az Auto Motor und Sportnak. „Számomra ez remek lehetőség volt a modern F1 megismerésére. A sportág ma sokkal másabb, mint volt az én időmben, a gumikezelés, az üzemanyaggal való spórolás manapság sokkal meghatározóbb tényező a versenyen. Ha idén nem így dolgoztam volna, akkor mindezt ma nem is tudnám. A célom márpedig az volt, hogy naprakésszé váljak.”

Ez sikerült is neki – jóllehet, néha azért nem volt könnyű számára kívülállóként figyelni, ahogyan Lance Stroll és Szergej Szirotkin azzal az autóval versenyez, amit akár ő is vezethetett volna. „Egy versenyző számára sosem könnyű kívülállónak lenni, de fájdalmaim nem voltak amiatt, hogy nem versenyeztem. Volt pár pálya, amelyeken mindig jól ment nekem, és ott hiányzott a versenyzés. És volt pár új pálya is, amelyeken szívesen mentem volna, mint például Bakuban. De két dolog a segítségemre volt. Először is boldog voltam, hogy újra része vagyok a szakmának. Rég volt már, hogy belülről élhettem meg a Forma–1-et. Talán más pozícióban voltam most, de ha szenvedélyesen szereted a sportágat, akkor ezt is élvezed. Emellett azt sem kell ecsetelnem, hogy az autónk nem volt a legjobb. Ha a középmezőny egyik erős autója lett volna, akkor talán jobban szenvedtem volna. De nem panaszkodom, számomra az idei év egy újabb lépést jelentett a célom elérése felé.”

Mint mondta, a garázsból ráadásul új perspektívából szemlélhette az F1-et, ami ugyancsak hasznára válhat még. „Nem úgy néztem a futamokat, mint a fotelből, ahonnan átlátom az egészet. Elég furcsa élményeim is voltak. Sok versenyen például fogalmam sem volt, hogy mi történik az élen. Ausztráliában annyira a mi autóinkat követtem csak, hogy negyven kör után döbbentem rá arra, fogalmam sincs, ki vezet. Mivel kevésszer szerepeltünk a képernyőn, főleg az adatokat és az időket figyeltem, a rádiózást hallgattam, és ezek alapján próbáltam elképzelni, mi zajlik a versenyen. Ez egy teljesen más nézőpont” – magyarázta.

Jövőre már jöhet a megszokott nézőpont. A kérdés csak az, a Williamsét a rajtrács mely kockáiba állíthatja majd 2019-ben. „A munka nagy részét a pályán kívül kell elvégeznünk” – mondta a Williams gondjairól a csapat fennállása leggyengébb szezonja után. „Fejlesztenünk kell az autót, vissza kell vezetnünk a Williamst oda, ahová való. Én most egy hosszú út végére értem, és nagy kihívás volt ez számomra. De most máris kezdődik egy újabb nagy kihívás.”

Borítókép: Robert Kubica (Fotó: XPB)

További tartalmak