Szerencsés vagyok, hogy Räikkönen csapattársa lehetek – Giovinazzi

Szerencsésnek érzi magát Antonio Giovinazzi, hogy Kimi Räikkönen csapattársaként képviselheti Olaszországot a rajtrácson, de azt is elárulta, nem mindig volt meggyőződve arról, hogy beindul az F1-es pályafutása.

Antonio Giovinazzi és Kimi Räikkönen (Fotó: XPB)

Négy újonca lesz 2019-ben a Forma–1-nek, közülük a legidősebb a 24 esztendős Antonio Giovinazzi. Bár öregnek távolról sem nevezhető, miután manapság már szinte tizenévesen debütálnak a fiatalok, kora mégis arról árulkodik, hogy F1-be jutása nem volt teljesen zökkenőmentes.


Az olasz 2016-ban a második helyen zárta a GP2-es bajnokságot Pierre Gasly mögött, a következő évben beugróként pedig két futamot teljesíthetett a Sauberrel. Ám az áttörés így sem jött el számára. A hinwiliek és a Ferrari Akadémia is Charles Leclerc-t részesítették előnyben vele szemben, így Giovinazzi számára maradt a Ferrari szimulátorversenyzői szerepköre (melyben talán minden kollégájánál több virtuális kilométert teljesített), továbbá egy-egy alkalmi versenyzés a DTM-ben és a WEC GT-kategóriájában Le Mans-ban.


2018 végén aztán mégis rámosolygott a szerencse, így 7 év szünet után újra van F1-es versenyzője a Olaszországnak. „Boldog vagyok, hogy én lehetek az, hazudnék, ha mást mondanék” – jelentette ki Giovinazzi az olasz Motorsportnak adott interjúban. „2016-ban második lettem a GP2-ben, és már akkor elkezdtem gondolkodni ezen a lehetőségen. Aztán volt két versenyem a Sauberrel 2017 elején, amikor Pascal Wehrleint helyettesítettem, majd harmadik számú versenyzőként folytattam. Előfordult, hogy szenvedtem kicsit amiatt, hogy csak egyetlen lépésre vagyok, de azt az egy lépést nem tehetem meg. De rendben van ez így. Volt, hogy ezen agyaltam, de 2017 nem jelentett igazi esélyt. Úgy mutatkoztam be Melbourne-ben, hogy nem ismertem a pályát, nem is volt felkészülésem, és ez furcsa volt. Nem ismertem az autót sem, a csapattagokat sem, és egymást követték a megbeszélések és a sajtótájékoztatók, ami teljesen más volt, mint a GP2-ben. De örültem, hogy jó munkát végeztem.”


A bemutatkozás tolódása viszont többször is elbizonytalanította. „Tudtam jól, hogy a Forma–1-ben csak kevés esélyt kap az ember, és én úgy éreztem, hogy az elsőt elszalasztottam” – utalt arra, hogy második, kínai szereplésén az időmérőn és a versenyen is kiesést jelentő hibát vétett, amit pályafutása legrosszabb pillanatának tart. „Mérges voltam magamra, mert többet is mutathattam volna. Két éven át próbáltam meghálálni a velem dolgozók bizalmát azzal, hogy a tőlem telhető legjobb munkát végeztem. A kispadon ültem, egyre jobb és jobb lettem, és örülök, hogy a munkám végre kifizetődött. De azzal is tisztában vagyok, hogy az Alfa Romeóval még bizonyítanom kell a pályán, hogy meg is érdemlem ezt a lehetőséget.”




Antonio Giovinazzi (Fotó: XPB) Antonio Giovinazzi (Fotó: XPB)


A korábbi kételyeket a 2019-es debütálás végleg eloszlatja, Giovinazzi ténylegesen megkezdheti F1-es pályafutását. Egy gyorsan fejlődő csapatnál, az Alfa Romeónál, egy rutinos és elismert csapattárs, Kimi Räikkönen oldalán. „Szerencsés vagyok, hogy Kimi lesz a csapattársam, ő remek mércét fog jelenteni” – állapította meg, elárulva, hogy viszonylag sokat beszélt már az amúgy szűkszavú finnel. „Többet beszéltünk az utóbbi pár hónapban, mint az elmúlt két évben a Ferrarinál! Nagyon kedves, nyitott velem, és nagy lehetőségnek tartom, hogy vele dolgozhatok.”


Hasonlóan hasznosnak tartja a Ferrarinál szerzett tapasztalatait is. „Eleinte nagyszerű érzés volt, hogy náluk dolgozhatok, mert igazi profikkal, Vettel és Kimi személyében pedig két nagyszerű versenyzővel dolgozhattam együtt. Aztán idővel megszokássá vált a munka, de ettől még mindig is esélyt láttam ebben a szerepkörben. Így győzhettem meg a Ferrarit arról, hogy megérdemlem az esélyt.”


Giovinazzi tisztában van azzal, hogy továbbra is megfigyelés alatt áll munkaadói részéről. „Mindenki azt mondja, nem vagyok mikroszkóp alatt, de ez csak félig igaz. Tudod jól, hogy figyelik a csapattal való munkádat, és hogy nem szabad hibáznod. Már amikor bejelentették a szerződtetésemet, átálltam, a szabadedzéseken megkezdtem a felkészülést, és elkezdtem dolgozni azokon a területeken, amikben javulhatok. Amikor a pályán vagyok, csakis a feladatomra akarok koncentrálni, és a célom mindig is az volt, hogy a létező legtökéletesebb munkát végezzem.”