Musorujsag
Élő Eredmények

Bajnokságok, melyek másként alakulnak, ha pontot ér a legjobb kör

Bajnokságok, melyek másként alakulnak, ha pontot ér a legjobb kör

Motorsport Magazin
Az F1 történetében egyszer már döntött egy leggyorsabb körért járó pont a bajnoki cím sorsáról, és ha mindvégig érvényben lett volna ez a szabály, további öt szezon végkimenetele alakult volna másként.

Pontot a versenyben futott leggyorsabb körért? Az FIA a csütörtöki ülésén egyértelművé tette, hogy szeretné már a hamarosan rajtoló 2019-es szezonban bevezetni az újítást. Nem lenne szó teljesen új szisztémáról, hiszen 1950 és 1959 között járt már egy pont a futam legjobb idejét jegyzőjének, mi több, 1958-ban éppen egy ilyen pontocska döntött a bajnoki cím sorsáról: akkor Mike Hawthorn ezzel vált a sorozat történetének első brit bajnokává, megelőzve a bajnokságot végül sosem nyerő Striling Mosst.

Amennyiben a rendszert nem törlik el 60 évvel ezelőtt, az időért járó egy pont öt évben is volna más végeredményt hozott volna, mint amit ma ismerünk.

Az első ilyen esetet 1976 láthattuk volna. Niki Lauda a nürburgringi balesete után annak ellenére is megszerezte volna második világbajnoki címét, hogy égési sérülései miatt két versenyt ki kellett hagynia, a szezonzárót pedig önként föladta egy kör után a nagy esőzés miatt. Az osztrák abban az évben négy leggyorsabb kört jegyzett, míg fő ellenfele, James Hunt csak kettőt. Ez azt jelenti, hogy Lauda ahelyett, hogy vereséget szenvedett volna 68-69-re, 72-71-es pontkülönbséggel megnyerte volna a bajnokságot.

Ezzel nem mellesleg négyszeres világbajnokká válhatott volna, és Juan Manuel Fangio, Michael Schumacher, valamint Sebastian Vettel mellett a negyedik versenyző lehetne, aki legalább háromszor nyert zsinórban.

Niki Lauda (Fotó: Batchelor / XPB Images) Niki Lauda (Fotó: Batchelor / XPB Images)

Három évvel később, 1979-ben ugyancsak változást hozott volna, ha pont jár a leggyorsabb körökért. Az a szezon a ferraris Jody Scheckteré lett, aki 4 ponttal (51-47-re) győzte le csapattársát, Gilles Villeneuve-öt. Mivel a dél-afrikai egyetlen versenyen sem kapott volna pontot a leggyorsabb köréért, Villeneuve ellenben hatot is gyűjtött volna, 53-51-es összesítéssel a kanadaiból világbajnok válhatott volna.

Az 1986-os év drámai bajnoki végjátékot hozott, melyet a Williams két versenyzőjének adelaide-i blamája után a nevető harmadik, Alain Prost nyert meg. A francia esélytelenebbként előzte meg 2 ponttal a 70 pontot gyűjtő, Ausztráliában defekt miatt kieső Nigel Mansellt. Csakhogy a britnek négy leggyorsabb köre volt abban az évben a kettőt jegyző franciával szemben, amivel a bajnokság történetében először pontegyenlőség alakult volna ki.

A döntést a futamgyőzelmek száma hozta volna meg, ezen a téren pedig Mansell 5-4-re nyert, vagyis már 6 évvel hamarabb világbajnokká koronázták volna.

Alain Prost (Fotó: XPB) Alain Prost (Fotó: XPB)

Prost ma ettől függetlenül is négyszeres bajnoknak vallhatná magát, hiszen 1988-ban szintén érintett volt egy olyan bajnoki küzdelemben, melyet megfordított volna a leggyorsabb körért járó pontozás. Azt a szezont mclarenes csapattársa, Ayrton Senna húzta be 3 pontos előnnyel, ám mivel Prost 7 leggyorsabb kört futott, Senna viszont csak 3-at, ez esetben 94-93-ra a francia lett volna a végső győztes.

Az ötödik olyan év, melynek más lett volna a végkimenetele, a 2008-as volt, mely amúgy a sportág történetének talán legdrámaibb döntőjét hozta Interlagosban. A futamot nyerő, de az évet bukó Felipe Massa a leggyorsabb körökkel szerzett pontokkal megspórolhatta volna a szívszaggató pillanatokat hazai közönsége előtt, hiszen hiába előzte volna meg Lewis Hamilton Timo Glockot az utolsó kör utolsó kanyarjában, miután neki csak 1 leggyorsabb köre volt, ellenfelének viszont 3, Massa 100-99-cel, azaz egy pontos különbséggel világbajnok lett volna.

Öt bajnokság, amit megváltoztattak volna a leggyorsabb körért járó pontok:

Év Végeredmény Leggyorsabb kör Módosult végeredmény
1976 Hunt 69 pont 2 71 pont
Lauda 68 pont 4 72 pont
1979 Scheckter 51 pont 0 51 pont
Villeneuve 47 pont 6 53 pont
1986 Prost 72 pont 2 74 pont
Mansell 70 pont 4 74 pont
1988 Senna 90 pont 3 93 pont
Prost 87 pont 7 94 pont
2008 Hamilton 98 pont 1 99 pont
Massa 97 pont 3 100 pont

Tegyük gyorsan hozzá a sok feltételes módokhoz: ha pont járt volna a leggyorsabb körökért, azoknak nyilván nagyobb jelentőségük lett volna, így távolról sem vehető biztosra, hogy valóban az lett volna a végeredmény, amit a statisztika utólag mutat. A fenti példák mindenesetre bizonyítják, még ha az esetek többségében nem is billentené a mérleg nyelvét egyik vagy másik irányba, a legjobb köridőért osztott pontnak igenis lehet súlya egy kiélezett küzdelemben.

Ugyancsak érdemes kiemelni, hogy az F1 jelenleg az 50-es évekkel ellentétben egy kikötéssel jutalmazná a verseny leggyorsabbját: csakis akkor érne egy pontot a körük, ha a legjobb 10 között érnek célba.

Bár ez a feltétel nyilvánvalóan az esélytelenek hazardírozó taktikázásainak kiküszöbölésére került a rendszerbe, bizonyos szempontból máris megkérdőjelezi az újítás bevezetésének értelmét.

A hibridkorszakot tekintve összesen csupán 9 alkalommal fordult elő, hogy a Mercedes, Ferrari, Red Bull trión kívül más csapat versenyzője fussa a legjobb kört, ebből 6-szor pedig nem járt volna pont érte, mivel a leggyorsabb versenyző a top 10-en kívüli eredménnyel zárt. Ezt azt sugallja, hogy a legjobb körök pontjának kiváltsága is az élcsapatoké lenne.

A nem a három élcsapat által jegyzett leggyorsabb körök 2014 óta:

2014, Kanada Massa (Williams) kiesett
2014,  Ausztria Pérez (Force India) 6. hely
2014, Oroszország Bottas (Williams) 3. hely
2016, Kína Hülkenberg (Force India) 15. hely
2016, Spanyolország Kvjat (Toro Rosso) 10. hely
2016, Olaszország Alonso (McLaren) 14. hely
2017, Monaco Pérez (Force India) 13. hely
2017, Magyarország Alonso (McLaren) 6. hely
2018, Szingapúr Magnussen (Haas) 18. hely
Kép: Boxutca Kép: Boxutca
Borítókép: Ayrton Senna és Alain Prost 1988-ban (Fotó: XPB)

További tartalmak