Miközben az élmezőnyben az előzetesen várttól némiképp eltérő eredmény született az Ausztrál Nagydíj nyitónapján, a mezőny végén azok zártak, akikre számítani lehetett: a Williams két versenyzője. Mivel a csapat csúszással készült el az új autójával, és számos probléma is adódott vele (például hogy a teszteken több szempontból is szabálytalan volt…), sokat nem lehetett várni a brit gárdától. Eredményük bizonyos szempontból mégis sokkoló volt, hiszen nem elég, hogy Lewis Hamilton 4 másodperccel múlta fölül őket, a második edzésen a közvetlenül előttük, a 18. záró Lando Norris is 1,7 másodperccel jobb volt a 19. George Russellnél.
Fájó látvány, hogy az egykori bajnoki címekért küzdő Williams már-már Minardi-szinten tart, és még fájóbb, hogy Melbourne-ben a már tavaly is gyenge önmagukhoz viszonyítva is 0,9 másodperccel lassabb kört futottak.
Két versenyzőjük hasonló helyzetben van: már annak is nagyon örül, hogy egyáltalán az F1-ben lehet, ám mosolyogni a csapat szenvedése miatt még sincs sok kedvük… „Jó érzés volt először kihajtani erre az elképesztő pályára. A harmadik kanyarban úgy éreztem, repülök, minden olyan közel volt. Csodás érzés, de a köridőket tekintve egyelőre eléggé messze vagyunk a többiektől” – mondta az újonc Russell, aki élete első szabadedzését teljesítette állandó F1-es versenyzőként.
A 8 év után visszatérő Robert Kubica szinte visszhangozta brit kollégáját. „Nagy eredmény a visszatérés, jó érzés. De sajnos a helyzetünk ront ezen.”
Robert Kubica (Fotó: XPB)Két boldog versenyző, akik nem lehetnek boldogok.Eltérő hangnemben beszélnek, de mindketten a pozitívumokba próbálnának kapaszkodni.
Egyelőre nem sok van. „Ezt már előre tudhattuk, tisztában voltunk vele, hogy miről fog szólni számunkra ez a hétvége, hogy miről kell szólnia” – mondta meg Russell. „Nem a legjobb napjainkat éljük a köridők tekintetében, ezt be kell ismerni. Eléggé messze vagyunk a többiektől, de tudtuk, hogy ez lesz. Az első verseny, az első versenyek számunkra arról szólnak, hogy építkezünk, hogy később jobbak lehessünk. A hétvégét kicsit tesztelésre kell használnunk, hogy javítsunk az autón. A beállításokkal kettő-négy tizedet lehet találni, de egy és fél másodpercet nem.”
Előre figyelmeztetett, drámai fordulatra és gyors javulásra ne is számítsunk tőlük. „Ugyanolyan teljesítménnyel megyünk, mint mindenki más. Mindent a megszokott módunk csinálunk, és szombaton is a megszokott előrelépésre számíthatunk, ahogy mindenki mástól is. Meglepődnék, ha az utolsó sornál jobb rajthelyezéseket szereznénk. Szeretnénk versenyképesek lenni, harcolni, de egyelőre messze vagyunk ettől. Emiatt vegyesek az érzéseim.”
George Russell (Fotó: XPB)Tetemes hátrányukat látva egyesekben már az is megfogalmazódott, nem fenyegeti-e őket a veszély, hogy az évek óta már csak „dísznek” tartott 107%-os szabály kifog rajtuk, és nem is fogják tudni kvalifikálni magukat a vasárnapi versenyre. „Én az autót vezettem, nem a köridőket nézegettem, és nem azt, hogy az élen kinek milyen eredménye van. Nincs nálam a számológépem, szóval nem tudom, de kétlem, hogy ez gond lenne” – mondta Russell.
Ehhez egyelőre valóban nem kerültek közel: a 20. időt autózó Robert Kubica „csak” 104%-ra van Hamilton idejétől…
Már a pályát sem használhatják úgy
Ennél nagyobb fejtörést jelentett, hogy a versenyzők még azt sem csinálhatják, ami a feladatuk lenne: a határok feszegetése helyett még vissza is kell fogniuk magukat. Kubica elárulta, megsérült a padlólemeze, és mivel még mindig híján vannak az alkatrészeknek, a második edzésen óvakodnia kellett az általában időnyerésre használt kerékvetőktől…
„Főleg a második szabadedzésen kényszerültünk kompromisszumokra. Történtek bizonyos sérülések az autón, és próbáltuk rendbe tenni az alkatrészeket. Sajnos nincs sok tartalékunk. Az autót nehéz vezetni, és ha megsérül, akkor még nehezebb. Barcelonában is hasonló gonddal szembesültünk. Távol kell tartanunk magunkat a kerékvetőktől. Ez nem könnyű, főleg nem, amikor azért is küzdened kell, hogy a pályán maradj… A jó hír, hogy a délután jobbnak éreztem az autót – csak éppen meg volt kötve a kezünk a történtek miatt.”
Robert Kubica (Fotó: XPB)Kubica sok mindent nem tud tenni azon kívül, hogy próbál pozitív maradni. „Mindegy is, jó itt lenni, bármennyire is furcsán hangzik ez, hiszen ha ennyire lassú vagy, nehéz pozitívumokat találni. Mindent beleadunk, ez a célunk a holnapra is” – tekintett előre.
Paddiy Lowe kirúgása előtt azt nyilatkozta, az idei autójuk előrelépés abból a szempontból, hogy nem jellemzi az a fajta kiszámíthatatlanság, ami a 2018-ast. A két versenyző véleménye e témában eltér egymástól.
Russel egyetért a korábbi technikai igazgatóval. „Tavaly a vezethetőséggel bajlódtunk, most a vezethetőség nem olyan rossz, és a fiúk azon dolgoznak, hogy több leszorítóerőt találjunk. Nem tökéletes, de azt sem mondanám, hogy olyan rossz lenne az érzés, mint a köridőink sugallják. Tudva, hogy vagy öt másodperccel lassabbak vagyunk, azt várnád, hogy az autó kezelhetetlen legyen. Fejlődést értünk el, még van mit finomhangolni, de nem hinném, hogy olyan messze lennénk még az optimumtól.”
Kubica ezzel szemben sokatmondó választ adott, amikor az autó egyensúlyának javulásáról kérdezték. „Ez már túl sok részlet lenne. Viszont amikor azt mondom, hogy még a pályán maradni is nehéz, az nem azt jelenti, hogy túl jó az autó egyensúlya… De ez nem az egyensúlyon múlik, inkább azon, hogy nincs meg a tapadás.”
Márpedig anélkül nehéz lesz – megállni a lejtőn…