Musorujsag
Élő Eredmények

Az 1000. lesz a Kínai Nagydíj – de miből is…?

Az 1000. lesz a Kínai Nagydíj – de miből is…?

Boxutca, RaceFans, GrandPrix247
Az ezredik versenyét ünnepli ezen a hétvégén Sanghajban a Forma–1, a statisztika viszont, mint oly sokszor, most is ünneprontó. Elmondjuk, miért nem egyértelmű ez az ezres szám!

A Forma–1 a hivatalos oldalain már logójába emelte az 1000-es számot, weboldalán pedig sorra idézi föl a sportág legemlékezetesebb versenyeit az eddigi 999-ből. Az már biztos, hogy ezen a hétvégén ünnepelni fog a bajnokság, hiszen a Kínai Nagydíjjal eléri a negyedik számjegyet. Az 1000. alkalmából különböző rendezvényeket is szervez a sportág tulajdonosa, Sanghajban F1-es autók felvonulásával egybekötött kétnapos utcai fesztivált tartanak, és a hírek szerint pár történelmi autó a vasárnapi verseny helyszínén is bemutatózik majd. (Igaz, úgy hírlik, a magas szállítási költségek és a logisztikai bonyodalmak miatt az előzetesen tervezettnél kevesebb négykerekű érkezik a Távol-keletre.)

A régi Lenin-viccet megidézve élnénk a rafinált kérdésföltevéssel: valóban ez lesz-e az 1000. F1-es verseny? És miért nem?

A sokszor ünneprontó statisztika, valamint annak lehetséges eltérő értelmezési módjai miatt a kérdés helyesen valójában úgy hangzik: miből is lesz ez az ezredik? A válasz pedig nem is annyira egyértelmű…

Fotó: XPB Fotó: XPB

Vannak a nyilvánvalóbb verziók. Az F1-es versenyeket szokás a francia ‘Grand Prix’, azaz ‘nagydíj’ kifejezéssel illetni, ám a kettő nem ugyanaz. Egyértelműnek tűnik, hogy az 1000. Grand Prix-ként nem lehet emlegetni a kínait, hiszen nagydíjakat már a Forma–1-es bajnokság 1950-es hivatalos megszületése előtt is rendeztek. Az elsőt éppen a magyar Szisz Ferenc nyerte 1906-ban Le Mans-ban.

Ebből adódóan említhetnénk az 1000. F1-es versenyt is, ám ezzel máris többféle problémába tenyereltünk. Az első bökkenőt az indianapolisi 500 mérföldes verseny jelenti. 1950 és 1960 között a híres amerikai viadal is az F1-es bajnokságba tartozott, pontjait beleszámították az összetett eredményébe. Csakhogy a Forma–1-es bajnokság keretét az 1950-es megalakuláskor egy technikai szabályrendszer biztosította (innen a bajnokság neve), ám e szabályrendszer az említett indianapolisi versenyeken nem volt érvényben. Magyarul: a Brickyardon valójában nem F1-es autók köröztek egy nem F1-es, mégis annak bajnokságába tartozó versenyen.

Ennek köszönhető, hogy sok F1-es szereplő nem is utazott el Indianapolisba a hosszú út és magas költségek miatt. Ez – az 1000. verseny kérdésén túl – számos statisztikai furcsaságot eredményez a sportág történetében. Indianapolis miatt nem egyértelmű például a zsinórban aratott futamgyőzelmek rekordjának kérdése. Alberto Ascari az 1952-es és az 1953-as Belga Nagydíj között 9 futamon keresztül volt veretlen, ám mivel a 7. győzelme után rendezték az Indy 500-ast, és azon nem vett részt, sokszor csak 7 versenyes győzelmi sorozatot emlegetnek nála. Emiatt csak nézőpont kérdése, hogy holtversenyben rekorder-e a 2013 végén egymás után 9-szer nyerő Sebastian Vettellel, vagy csak második mögötte a rangsorban, 7 sikerrel.

De van itt más abszurditás is. Bill Vukovich 1953-ban és 1954-ben is megnyerte az 500 mérföldes versenyt, amivel előbbi szezonban a 7., utóbbiban a 6. helyen zárt az F1-es bajnokságban. Csakhogy miután később a bajnokság más futamain nem indult, úgy lett helyezett, hogy igazi Forma–1-es szabályok szerint rendezett F1-es versenyen sosem rajtolt el. Bár Vikovich nem versenyzett F1-es autóval, hivatalosan így is 2 F1-es győzelmet, 1 pole pozíciót, 3 leggyorsabb kört és 19 F1-es pontot számlált, az 1955-ös Indy 500-as versenyen bekövetkezett balesetével pedig még az F1 egyik első halottjának is számít…

És ő csupán egyike volt a számos „Forma–1-es” versenyzőnek, akik valójában sosem voltak igazi Forma–1-es versenyzők.

Alberto Ascari (Fotó: Ferrari) Alberto Ascari (Fotó: Ferrari)

Az F1-es és nem F1-es autók, valamint szabályok vonalán haladva az 1952-es és az 1953-as bajnokságok is kakukktojásnak számítanak. Az 1951-es szezon végén az olasz Alfa Romeo úgy döntött, leállítja F1-es programját, és mivel a szervezők attól tartottak, hogy ezzel megcsappan a mezőny létszáma, a következő két évre a Forma–2-es szabályok szerint épített autókkal engedték versenyezni a csapatokat. Csak az 1954-es kiírásban változtattak, s újították meg az F1-es regulákat, addig viszont rendeztek két szezont és 17 futamot (két Indy 500-assal…), melyeket F1-es bajnoki versenynek ugyan lehet nevezni, F1-es szabályok szerinti versenynek viszont nem.

Kézben van még a fonál?

Az indianapolisi probléma 11 versenyt húz le a listáról, az 1952-es és 1953-as F2-es szabályrendszer pedig további 15-öt. Vagyis ha ilyen szigorú szemmel vizsgáljuk a számokat, valójában még 26 versenyre vagyunk a valódi 1000. F1-es futamtól…

De hogy legyen még egy csavar a statisztikai káoszban, jegyezzük meg, 26 verseny múlva sem lenne egyértelműbb az 1000. F1-es futam kérdése. Az első évtizedekben tudniillik rendszeresen rendeztek bajnokságon kívüli Forma–1-es versenyeket is, melyek tehát az F1 szabályrendszere szerint, F1-es autókkal zajlottak, de nem számítottak bele a szezon végeredményébe. Több országban is zajlottak helyi bajnokságok e rendszerben, Dél-Afrikában 1975-ig küzdöttek így, míg Nagy-Britanniában 1980-ban még egy dél-afrikai hölgy, Desire Wilson is nyert „F1-es” futamot a brit F1-ben Brands Hatch-ben. A legutolsó bajnokságon kívüli F1-es verseny 1983-ban Brands Hatch-ben Keke Rosberg elsőségét hozta.

Keke Rosberg (Fotó: XPB) Keke Rosberg (Fotó: XPB)

Szóval a hétvégén Kínában következik az ezredik… de mi is? A fenti szőrszálhasogatások alapján már bármit állítani is félünk, ám úgy fogalmaznánk: vasárnap az 1950 óta íródó F1-es bajnokság 1000. világbajnoki versenye vár ránk. Talán.

Egy viszont biztos: az F1 ünnepelni fog. Mert van mit. Gazdaggá az ezernyi versenye, a regényes múltja és az a színessége teszi, ami miatt sokszor még a számok sem egyértelműek a világában. De ettől még szép, és legyen ez akár a 974., akár az 1000. futama, a statisztika ezen mit sem változtat.

Borítókép: Fotó: XPB/F1

További tartalmak