Az erkélyről figyelte Schumachert, most ő vezet Ferrarit Monacóban

Véget vetne az utóbbi években tapasztalt monacói balszerencse-sorozatának Charles Leclerc. Gyerekkori álmát éli azzal, hogy otthon versenyezhet – de vajon elég versenyképes lesz a Ferrarija egy jó eredményhez?

Charles Leclerc (Fotó: MTI/EPA)

Habár adózási és egyéb megfontolásból „a fél Forma–1” Monacóban lakik, az ritkaságszámba megy, hogy a hercegség patinás versenyén vérbeli monacóiak is rajthoz álljanak. A miniállam polgáraként Louis Chiron már az 1930-as években versenyzett Monacóban, majd miután megalakult az F1-es világbajnokság, további négy alkalommal szerepelt hazai versenyén. Máig ő az egyetlen monacói, aki pontot tudott szerezni az utcai pályán.


Idén viszont sorozatban második alkalommal van újra egy hazai résztvevő a mezőnyben: Charles Leclerc, aki a Ferrarival ráadásul pályázhat is a top 10-be kerülésre. „Ez az első hazai versenyem a Ferrarival, és ez különlegessé teszi a hétvégét” – nyilatkozta Leclerc, aki tényleg gyerekkora óta benne él a Monacói Nagydíj sajátos miliőjében. „A nagydíjról az első emlékem úgy négyéves koromból származhat. Emlékszem, gyerekként egy barátommal azzal töltöttem a délutánt, hogy a lakásuk erkélyén ücsörögtünk, mert az a Ste. Devote-kanyarra nézett. Játékautókkal játszottunk, miközben a valódiak alattunk húztak el. Azt hiszem, Michael (Schumacher) volt a Ferrariban. Nyilván a piros autót néztem leginkább. Élveztem, és arról álmodoztam, hogy egy napon én is ott leszek. És igen, ez megtörtént, azzal pedig, hogy idén a Ferrarival kerül rá sor, elmondhatom, hogy megvalósult egy álmom.”


A másik álom a jó eredmény lenne, ami viszont több szempontból sem magától értetődő. Egyfelől: bár Leclerc imádja az utcai pályákat, és Monaco az egyik kedvence, ahol mindig is jól ment neki, túl sok szerencséje eddig nem volt a hazai versenyein. 2018-as első F1-es fellépésén egy fékhiba után belerohant Brendon Hartleyba az alagútból kijövet, és föl kellett adnia a versenyt. Azt megelőzően, 2017-ben még Forma–2-es versenyzőként állt rajthoz. Megszerezte a pole-t, nagy fölénnyel vezetett, egymás után szórta a jobbnál jobb köröket, majd egy kerékcserét követően az egyik, rosszul rögzített kereke lelazult. Történt mindez a főversenyen, ami egyben a rajtrács végére száműzte őt a sprintfutamra.




Charles Leclerc és Max Verstappen (Fotó: XPB) Charles Leclerc és Max Verstappen (Fotó: XPB)


Amikor idén Bahreinben motorprobléma miatt elesett az első F1-es futamgyőzelem lehetőségétől, éppen a monacói esetet nevezte meg pályafutása máig legnagyobb csapásának. „Az utóbbi két évben nem voltam valami szerencsés itt. Remélem, hogy a szerencse ezúttal mellém áll. Aztán meglátjuk.”


És itt jön a másik bizonytalan pont: a Ferrari versenyképessége. A lassú kanyarokban eddig nyújtott teljesítményük alapján a papírforma azt mondatja, a Ferrari ezúttal nemcsak a Mercedestől, a Red Bulltól is leszakadhat. Leclerc elismeri, voltak és vannak nehézségeik, ám úgy érzi, a barcelonai évközi tesztek nagy segítséget jelentettek. „A tesztelés során megértettünk pár dolgot. Persze nem annyit, hogy máris a Mercedes elé kerüljünk, de pár dolgot értünk. Nyertünk némi időt, de dolgozunk tovább, keressük tovább a probléma forrását. A mérnökeink ezen dolgoznak.”


„A hazai versenyek mindig különlegesek. Most, hogy teljesen vörösben érkeztem, és van esélyem a jó eredményre is, ez még nagyobb lökést ad. Nehezen indult a szezonunk, és Barcelonában nem is voltunk valami erősek a lassú kanyarokban. De Monaco egészen más. Nem lesz könnyű fordítani a helyzetünkön, de próbálkozunk, mindent megteszünk.”


Elmondása szerint a nyeretlenségük és a gyengélkedésük ellenére a csapaton továbbra sem lett úrrá a pánik. „Valójában egészen nyugodt a légkör. Nagyon keményen dolgozunk. A mérnökeink próbálják összerakni a képet, mind nagyon dolgoznak a csapat előrébb jutásán. De mind nyugodtak vagyunk, és erre is van szükség. Javulni akarunk. A legfontosabb, hogy a csapat higgadtsága nem változott semmit.”




Charles Leclerc (Fotó: XPB) Charles Leclerc (Fotó: XPB)


Monacót az elmúlt napokban kerülgették a sötét felhők, és némi esély van arra, hogy az időmérő napján az eső is bekavarjon. Ez akár döntheti is a papírformát, és Leclerc nem is bánná, ha ilyen kihívás elé állítaná őket az idő. „Monaco már szárazon is eléggé lutris. Az eső ezt csak növelné. Bármilyen irányban elsülhet a dolog. De izgalmas lenne, ha esne. Hogy segítség lenne, vagy sem, azt nem tudom. Én szeretem az esőt, az időmérőn változtatna pár dolgon, és Monacóban amúgy sem látunk gyakran esőt, szóval klassz lenne” – elmélkedett.


Végül megkérdezték arról, milyen érzés, hogy a szülővárosában, ahol gyerekként az utcákat rótta, most úton-útfélen az ő nagy fotói néznek vissza rá mint F1-es versenyzőre. „Nos, minden híres, versenyző Monacóban él, nálam híresebbek is... Persze ez más, mivel én igazi monacói vagyok. De a város már hozzászokott ehhez. A nagydíjak idején egy kicsit nehezebb körbemenni Monacóban, mert sok minden érkezik a versenyre, és sokan akarnak fényképezkedni is. Ez rendben van. Jó érzés otthon versenyezni. Ebben a városban nőttem föl. Megtiszteltetés, hogy itt versenyezhetek, de közben furcsa is, hiszen ezekben az utcákban töltöttem nagyon sok időt, ezeken szálltam buszra, hogy iskolába menjek öt-hatéves koromban. Most F1-es autóval körözni egészen különleges lesz itt.”