Egy kimaradt szépségdíjas előzés és Kubica első házi sikere

Idén először sikerült legyőznie csapattársát Robert Kubicának, ám kettejük két összecsapása döntetlennel, egy közvetítésből kimaradt pazar előzéssel és egy sorrendről döntő sérüléssel ért véget.

Robert Kubica és George Russell csatája (Fotó: XPB)

Ilyen még nem volt: a 8 esztendő kihagyás után az F1-be visszatérő Robert Kubica téttel bíró összecsapásban győzte le George Russellt! Kettejük házi párharca eddig teljes egyoldalúságot hozott, hiszen amellett, hogy valamennyi versenyen a brit ért előbb célba, Kubica 0-8-cal áll az időmérős vetélkedésüket tekintve is. A Francia Nagydíjnak ugyan kedvezőbb pozícióból vághatott neki, ám ez sem a kvalifikáción futott körének volt köszönhető, hanem annak, hogy Russellt motorcsere miatt a sor végére rendelték.


A versenyen így is megvívhattak egymással, és pályán kibontakozott csatájuk végül azt is eldöntötte, melyikük csapott célba előbb. Csak nem egészen úgy, ahogy elsőre gondolnánk.


E küzdelemnek csak a felét láthattuk. Russell a futam 12. körében támadta meg Kubicát a Signes-kanyarban. Külső íven próbált elmenni a belülre húzódó lengyel mellett, ám mivel márkatársa nem engedett, a bukótérbe kényszerült. Ott telibe is trafált egy féktávot jelző táblát, majd Kubica mögé sorolt vissza.




Az igazán nagy jelenet csak ezután jött, ám az élő közvetítésbe ez már nem került be. Pedig Russell újabb manővere feldobta volna kicsit a műsort. Így viszont csak az F1 által közzétett fedélzeti kamerás felvételen nézhettük vissza, ahogy a tehetség egy körrel később ugyanabban a gyors jobbosban a határon táncolva végigcsinálta a manővert, és elhúzott a másik Williams mellett a külső íven.


„Élveztem! Mondtam a csapatnak a rajt után, hogy úgy érzem, gyorsabb vagyok, mint ő, de nem vártam el, hogy közbelépjenek, igazi csatában, rendesen akartam elé kerülni” – mesélte Russell. „Az első próbálkozásomnál szélesre futottam, és megsérült az első szárnyam. Másodszorra viszont összejött.”




Ezzel mindkét versenyző nyert egy-egy csatát, Russell elvitte a „különdíjat” a megmozdulásáért, ám mivel elsőre azt a táblát is elvitte, a háborút végül csapattársa nyerte. A szárnysérülés miatt tudniillik a csapat extra kiállásra hívta később Russellt, aki ezzel hiába előzte meg Kubicát, mégis be kellett érnie mögötte a 19. hellyel. „A csapat valamilyen problémát látott, talán egy kis repedés lehetett” – magyarázta a szárnycseréjéről.


Kubica az első összezördülés után elmondása szerint másodjára már nemigen erőltette a védekezést. „Egymás mellett értünk a tizennyolcas kanyarba. Alulkormányzott lett az autóm, és második alkalommal már hagytam elég helyet George-nak a külső íven. Nem akarsz túl sokat kockáztatni, amikor a csapattársaddal vívsz a tizennyolcadik és tizenkilencedik helyért” – indokolta engedékenységét az egyszeres futamgyőztes.


Tekintve, hogy a Williams képtelen elmozdulni az utolsó helyekről, versenyzői számára az efféle csaták jelenthetik a vigaszt. Russell a veresége ellenére élvezte a versenyzést, és bár utólag jobbnak találta volna, ha a csapat mégis inkább csapatutasítással juttatja őt előrébb, azt mégsem bánta, hogy így sor kerülhetett az előzésére. „Az volt a napom csúcspontja.”


„Ami a kiállást illeti, én nem éreztem különbséget a szárnysérülés miatt, de a csapat úgy látta, hogy probléma van. Ha a pontokért harcoltunk volna, talán kockáztattunk volna, és kint maradok, de így nem volt sok értelme” – összegzett.


Kubica eközben már azt is elégedetten konstatálta, hogy nem szenvedett annyit, mint várta. „A gumik jobban bírták, mint hittem, és így nem volt annyira fájdalmat. Az első körben is óvatos voltam már, nem akartam sokat kockáztatni, mert ha bármit elszúrtam volna, mindenkit letaroltam volna. Tudtuk, hogy három körön belül úgyis megelőznek a többiek, így a kockáztatásnak nem sok értelme lett volna. Szóval biztosra mentem, és a versenyem rendben is volt” – értékelte futamát.