A 2018-as silverstone-i hétvégén heves vita zajlott az FIA újonnan kijelölt DRS-zónája körül. A szövetség szakított addigi gyakorlatával, és egy olyan harmadik (valójában első) előzési zónát jelölt ki, mely nemcsak egyenest foglalt magába, hanem két tempós kanyart is. A zóna az utolsó kanyar kijáratánál kezdődött és a 3-as féktávján ért véget, vagyis az 1-es és 2-es törést nyitott szárnnyal vehették azon bátor vállalkozók, akiknek autója erre képes volt.
A mezőny véleménye megoszlott a DRS-zónáról. Szárnylecsukás nélkül csak a legnagyobb leszorítóerővel rendelkező három élcsapat tudta rendszeresen teljesíteni az első két kanyart, a többieknek általában el kellett venniük a lábukat a gázról, így többen megállapították, hogy az újítás tulajdonképpen csak elmélyíti a különbséget az élmezőny és a középmezőny között.
Ám volt még egy probléma az új zónával: a szárny lezárása sem ment mindig hiba nélkül. A hétvége során Romain Grosjean és Marcus Erisson is kirepült az első kanyarból, mivel túl későn csapta le hátsó fékszárnyát, s az autó hátulja nem nyerte vissza időben a tapadását. Ezek után többek között Lewis Hamilton is megállapította: az új DRS-zónának az előzésekre hatása nincs, csak puszta veszélyforrás a határon táncoló autók számára.
Mindezek után az FIA úgy döntött, a 2019-es visszatéréskor felszámolja a harmadik zónát, és visszatér a korábban megszokott két előzési zónához. Az első előzési szakasz az 5-ös kanyar után 30 méterrel kezdődik, a második pedig a 14-es kanyarnál, vagyis csak a Hangar- és a Wellington-egyenesekben lehet majd nyitni a hátsó szárnyat. Az FIA hivatalosan egyelőre nem indokolta döntését, a változásról csak a kiadott dokumentumai tájékoztattak, ám nyilvánvalónak tűnik, hogy nem látták értelmét a pluszzónának a múlt évi tapasztalatok alapján.
A fő okot mindenesetre aligha a balesetek jelentették. Charlie Whiting korábbi versenyigazgató a tavalyi esetek után visszautasította, hogy fölösleges veszélynek tették volna ki a versenyzőket, és kiemelte, csakis a versenyzőkön múlt, hogy bezárják-e és időben zárják-e be a hátsó szárnyukat. Emiatt ő ezt egy érdekes új kihívásnak találta. Azt ugyanakkor ő is elismerte, hogy az új zóna nem sokat számított az előzések szempontjából, mivel nem hozta közelebb a hátul érkezőt az ellenfélhez az első kanyarokban, sőt!