Musorujsag
Élő Eredmények

Nem a tankolás, a könnyebb autók mellett lobbiznak a versenyzők

Nem a tankolás, a könnyebb autók mellett lobbiznak a versenyzők

FIA, Racefans
Bár van, aki vonzónak találja Jean Todt a tankolás visszahozásával kapcsolatos javaslatát, a versenyzők nem e változtatáshoz ragaszkodnak, egyszerűen csak lényegesen könnyebb autókat akarnak.

A Brit Nagydíj hétvégéjén az FIA elnöke bejelentette, személy szerint támogatná a 2010-től betiltott futam közbeni tankolás újbóli bevezetését, ezért arra kérte szakembereiket, vizsgálják meg, milyen hatással lenne e változtatás a versenyzésre. A csapatok évek óta ellenzik a visszatérést. Részben a pluszköltségek mögé bújva, részben mert szerintük ezzel a versenyek képe negatív irányba változna, s drámaian csökkenne a pályán bemutatott előzések száma.

Jean Todt elsődleges érve a tankolás mellett, hogy ezzel jelentős mértékben csökkenne a versenyautók futam eleji tömege, hiszen nem kéne magukkal cipelniük a (legfeljebb) 105 kilogramm üzemanyagot, ennek töredékével kezdhetnének. Az autók ettől elevenebbé válnának, a méretük is csökkenhetne, és a versenyzők is jobban feszegetnék a határt. A francia emellett fölvetette, a vezetői képességeket más módszerekkel, például a telemetriai adatforgalom, az információcsere és a különböző elektronikus segédeszközök korlátozásával, tilalmával is hangsúlyosabbá lehetne tenni.

A mezőny tagjai számára az autók tömege jelenti a fő problémát, és nincs mindenki meggyőződve arról, hogy a tankolás bevezetése a végső megoldás. „Nem feltétlenül gondolom, hogy a versenyek szempontjából nagy különbséget jelentene. És nem gondolnám, hogy a felsorolt változtatások közül bármelyik nagy különbséget jelentene, kivéve a könnyebb autókat” – jelentette ki Lewis Hamilton, aki rámutatott, az autók túlsúlyossága milyen egyéb területeken jelent még problémát. „Ezek az autók egyre nehezebbé és nehezebbé válnak minden évben, miközben egyre gyorsulunk, egyre nagyobb a leszorítóerő. A Pirellinek nincs könnyű dolga, mert korlátozott tesztlehetőségek mellett kell olyan gumikat fejlesztenie, amelyek kibírják ezt a tömeget. Mellé jön a hőmérséklet általi kopás és hasonlók, és beindul a dominóeffektus. A könnyebb autókkal keményebben harcolhatnánk.”

Lewis Hamilton (Fotó: XPB) Lewis Hamilton (Fotó: XPB)

Szerinte az autók tömegcsökkenésének pozitív hatását többek között olyan tényezőkből is látni lehet, mint hogy Silverstone-ban ő egy 32 kört teljesített kemény gumin is képes volt a verseny utolsó körében megfutni a leggyorsabb kört. „Ha megnézzük, a verseny végén az adott gumikon jobban nyomhatjuk, sokat javulhatnak a köridők, mint most is történt. Ez annak köszönhető, hogy az autó könnyebbé válik az üzemanyag miatt. Szóval ez talán nem olyan rossz ötlet a jövőre nézve. De a többi dologról már nem vagyok meggyőződve.”

Charles Leclerc-nek nem lenne ellenére a tankolás, ám kiemelte, ez és az autók tömege két külön probléma. „Én sosem versenyeztem tankolással, de klassz lenne kipróbálni. Szóval miért ne térhetne vissza? Én örömmel kipróbálnám. A fő gond, hogy az autók jelenleg túl nehezek. Ez számomra két különböző dolog, de a tankolás jó ötlet” – kommentált.

A nehéz autók csak gátolják a határok feszegetését

Valtteri Bottas amondó, bármilyen módon csökkentenék az autók tömegét a versenyen, annak számos pozitív hatása lenne. „Ha az autók könnyebbek, a versenyzés mindig jobb, minden szempontból. A gumiknak és minden másnak is jót tesz. Szóval bármit is tesznek a súlycsökkentésért, az jó, és élvezetesebb is lenne mindenki számára” – jelentette ki, beleértve ebbe a tankolást is.

Sebastian Vettel is a túl nehéz autókban látja a jelenkor F1-ének egyik problémáját, és rámutatott, ennek köszönhető az is, hogy manapság sokkal hangsúlyosabb a spórolás és a tempóvisszafogás vasárnaponként, mint korábban, a tankolás idején, amikor minden a határok feszegetéséről szólt. „Csúcstempónál ezek az autók első osztályúak. Alacsony tempónál… nos, nem mondom azt, hogy a legalja, de túlságosan nehezek, amit én nem szeretek. Az az autó, amelyen keresztül én megismerkedtem a Forma–1-gyel, mindenféle tempónál izgalmas volt. A versenyek sprintfutamok voltak, és nagyszerű volt, mert feszegethetted a saját, az autód és a gumik határát minden egyes körben.”

Sebastian Vettel és a 2008-as Toro Rosso (Fotó: Hone / xpb.cc) Sebastian Vettel 2008-as Toro Rossója 140 kilogrammal könnyebb volt a mostani Ferrarijánál, és  nem is kellett 105 kilogramm benzint cipelnie a rajtnál (Fotó: XPB)

„Ez megváltozott kicsit, és ma minden a spórolásról szól. Egyes versenyeken jobban, másokon kevésbé. Élvezetesebb lenne a versenyzés, ha nem mindig spórolni kéne, hanem nyomhatnánk a gázt. Némi takarékoskodás persze mindig kellett, és ez így is van rendjén, mert használod kell a fejedet is, nem csak a lábadat és a kezedet. De mindenképpen a leggyorsabb versenyzőt kellene a leginkább jutalmazni” – utalt arra, hogy manapság meghatározóbb lehet a taktikusság és a finomság a nyers tempónál.

A 2021-es szabályváltozások papíron lehetőséget kínálnak a helyzet javítására. Csakhogy az F1 által központilag tervezett új autók semmivel sem ígérkeznek könnyebbnek a mostaniaknál, sőt, talán kis mértékben még nehezebbé is válhatnak. Pedig Hamilton szerint csak elhatározás kérdése lenne a tömegcsökkentés. „Nincs szükség arra, hogy hétszázharminc kilogrammosak legyenek az autók. Hatszáz körül szoktak lenni évekkel ezelőtt. Beszéltem a mérnökeimmel erről, és azt mondták, ha módosítanának a szabályokon, el lehetne érni ezt a tömeget. Csak bizonyos dolgokat ki kellene venni az autóból. Lehet csökkenteni a tömegüket. A teljesítményhez szükséges dolgok kerülnének ki belőle, de meg lehetne csinálni.”

Brawn: Mondják meg, hogyan csináljuk!

A probléma forrását a hibridrendszerek és az aktuális erőforrások jelentik. Miközben 2009-ig 600 kilogramm körül mozgott az autók tömege, 2010-ben a KERS miatt 620, a következő években 640, majd 642 kilogrammra emelték a minimumhatárt. 2014-ben aztán jöttek a még nagyobb, még összetettebb hibridek, és az erőforrás tömegével együtt az autók tömege is nőtt. Az első hibridévben 690 kilogramm volt a minimumhatár, jelenleg pedig 740 kilogramm (ebben azért a gumik és az autók méretnövekedése is benne van). Ez azt jelenti, hogy tíz év alatt 135 kilogrammot híztak az F1-es autók.

Lewis Hamilton és Ross Brawn (Fotó: XPB) Lewis Hamilton és Ross Brawn (Fotó: XPB)

A Forma–1 sportigazgatója, Ross Brawn elismeri, őt is zavarja az autók tömege, valamint az is, hogy a 2021-es gépeiket sem tudták könnyebbé tenni, mivel a motorszabályok nemigen változnak. Ám szerinte a technológia miatt nincs mit tenni. „Vannak dolgok, amelyeknél nem fordíthatjuk vissza az idő kerekét. Nagyon lenyűgöző erőforrásunk van, de eléggé bonyolult és nehéz. Az autók nehezebbé váltak, pedig mindannyian a könnyebb autókat szeretjük. Frusztráló, amikor mindenki azt mondja, könnyebb autókra lenne szükség. Nos, mondják meg nekem, hogyan csináljuk! Szeretnénk megcsinálni, de az autóban ott vannak az akkumulátorok, az energia-visszanyerő rendszerek, és hacsak nem szabadulunk meg ezektől teljesen, sosem fogunk visszatérni az előző időszak autóihoz” – mondta ki realistán.

Brawn Jenson Buttonnel a Brit Nagydíjat megelőző csütörtökön újra pályára vitte a 10 évvel ezelőtt használt Brawn GP-autót, mellyel a brit abban az évben világbajnok lett. A V8-as motor éneke és az autó egyszerűbb aerodinamika ellenére mutatott elevensége benne is megmozgatott valamit, ám szerinte az F1 nem teheti meg, hogy veteránautók bajnokságává váljon, elavult technológiával. „Csütörtökön pályára vittük a Brawn GP autóját, és nagyszerű volt. Kicsi, normál szívómotorja volt. Már nem emlékszem a pontos tömegére, úgy hatszáz kilogramm lehetett. Jenson vezette az autót, és azt mondta, ez egy kincs volt, és megkérdezte, hogyan lehetne visszatérni ezekhez az időkhöz. Nos, akkora ellentmondás lenne ez, és olyan forradalomnak kéne történnie ahhoz, hogy visszamenjünk, ami már ártana a Forma–1-nek. A korlátainkon belül maradva kell dolgoznunk, azzal, amink jelenleg van. Ez a gazdasági valóság” – mutatott rá a korábbi csapatvezető.

Borítókép: A Brit Nagydíj rajtja (Fotó: XPB)

További tartalmak