A Liverpool és a Manchester City játszott a legtisztábban a PL-ben

Hatalmas hajrának lehettünk tanúi a Premier League-ben. A Manchester City és a Liverpool fordulókon keresztül fej-fej mellett haladt az élen, a képzeletbeli célszalagot végül a Pep Guardiola által irányított City szakította át. Az angol bajnokság fair play-tabellája is azt mutatja, hogy talán nem érdemtelen – és nem is véletlen - a két csapat kiemelkedő teljesítménye, hisz a statisztikák alapján mindketten a játékkal voltak elfoglalva, nem pedig annak tördelésével és az ellenfél aprításával.

Jordan Henderson, a PL legsportszerűbb csapatának kapitánya. (Fotó: EPA/PETER POWELL)
Az angol bajnokságot 98 ponttal a Manchester City nyerte, második a Liverpool lett egyetlen ponttal lecsúszva, a harmadik pozícióban a messze lemaradó Chelsea szerezte meg. Talán nem véletlen, hogy a Premier League három legsportszerűbb klubja pont ez a három volt.

Az bajnokságot nem sikerült az élen végezni, de a PL fair play-táblázatát a Liverpool nyerte jelentős előnnyel. Játékosai 313-szor szabálytalankodtak az ellenféllel szemben, 35-ször kaptak sárga lapot, pirosat mindössze kétszer, de egyik sem volt azonnali piros, hanem két sárga után villant.

A Manchester City esetében sem találhatunk kiemelkedően sok szabálytalanságot (325), de a sárgát száma már jóval magasabb (44). Piros viszont egyetlen játékos kapott, a középpályás Fabian Delph.

A sportszerűségi rangsor harmadik helyén végző Chelsea az egyetlen csapat, amelynek a játékvezetők egyetlen alkalommal sem mutattak fel piros lapot a bajnokságban. A sárgát viszont 49 alkalommal mutatták fel nekik.
A dobogósok után egy kisebb szakadék található, a negyedik West Ham United már 59 sárgát és egy pirosat kapott. A Kalapácsosok a bajnokságban végül a középmezőnyben végeztek.

A Premier League Fair-Play táblázata a 2018/19-es bajnokságban. (Forrás: Twitter) A Premier League fair play-táblázata a 2018/19-es bajnokságban. (Forrás: Twitter)



Ezekből a számokból felelőtlenség lenne messzemenő következtetéséket levonni, de az talán elmondható, hogy Jürgen Klopp Liverpoolja, Guardiola Cityje és Maurizio Sarri Chelsea-je leginkább a játékkal volt elfoglalva, nem pedig annak töredezésével. Mindezt a három edző játékfilozófiája is alátámasztja, mindannyian a támadófocit helyezik előtérbe.

Ennek meg is lett a jutalma Angliában, a tabella magáért beszél, a három csapat szurkolói pedig örvendezhetnek, hogy hamisítatlan labdarúgást láthattak az övéiktől.

A Premier League végeredménye a 2018/19-es szezonban (Forrás: Transfermarkt) A Premier League végeredménye a 2018/19-es szezonban (Forrás: Transfermarkt)



Nem lehet szó nélkül elmenni a Manchester United mellett, amely a reméltnél lényegesen szerényebb szezon zárt. Sok szempontból totális mélyzuhanás volt a szezon a United számára.

A bajnokságot még a portugál José Mourinhóval kezdték a Vörös Ördögök, de 17 forduló után mindössze 26 pontot gyűjtött a csapat, és csak a tabella hatodik helyén állt, messze a BL-indulást érő helyektől. Ilyen rosszul 18 évvel korábban kezdett a klub.

Érthető és elfogadható volt az edzőváltás, a norvég Ole-Gunnar Solskjaer vezetésével lendületet is kapott a csapat, de a tréner véglegesítése után - amikor átvette a csapatot, csak ideiglenes megbízást kapott -, teljesen leállt az addig jól működő gépezet. Ekkor még kevesen gondolták, hogy a United végül ugyanúgy a hatodik helyen végez a bajnokság végén, mint ahogyan a portugáltól átvette.

Ole Gunnar Solskjaernak (középen) nehéz idénye volt. Csapata, a Manchester United az egyik legsportszerűtlenebb volt az angol bajnokságban. A háttérben Maurizio Sarri, a Chelsea vezetőedzője. A londoniaknak egyetlen piros lapot sem mutattak fel a játékvezetők a Premier League-ben. (Fotó: EPA/NIGEL RODDIS)



Hogy mennyire zaklatott volt a manchesteri vörösök szezonja, azt a fair play-táblázat is jól mutatja. Csak a Watford bizonyult durvábbnak a Unitednél, amelynek 71 sárgát mutattak fel a sporik – több mint a duplája annak, amit a Liverpool kapott -, és 4 pirosat (ez pont a duplája).

Ebből sem illik messzemenő következtetéséket levonni, de sejthető, hogy a klub népes szurkolótábora – és a vezetőség – nem ilyen futballt vár el egy ilyen történelemmel bíró csapattól.