Musorujsag
Élő Eredmények

Húsz éve hunyt el „Bamba”, minden idők legnagyobb gólkirálya

Húsz éve hunyt el „Bamba”, minden idők legnagyobb gólkirálya

MTI
Szerdán lesz húsz éve, hogy elhunyt Deák Ferenc, becenevén "Bamba", minden idők legnagyobb gólkirálya.

1922. január 16-án született Budapesten, a Ferencvárosban. A családi péküzletben is dolgozó fiú pályafutását tizenhárom évesen kapusként kezdte. Egy lövés azonban úgy fejen találta, hogy az eszméletét is elvesztette, ezért otthon eltiltották a futballtól. A pályától azonban nem, és a meccseken olyan ügyesen lődözgette vissza a kiment labdákat, hogy a tehetségek után kutató Berkessy Elemér, az FTC edzője felfigyelt rá. Sikerült meggyőznie a szülőket, hogy a fiú folytathassa a játékot, ők azt a feltételt szabták, hogy a kapuba nem állhat többé.

Csatárként folytatta, 1940-ben a harmadosztályú Szentlőrinci AC csapatában hat góllal debütált, és az együttessel 1944-ben az élvonalba jutott. Legjobb eredményét az 1945/46-os bajnoki szezonban érte el, amikor 34 mérkőzésen 66 gólt rúgott, akkor az év játékosának is megválasztották. Teljesítménye mindmáig Európa-csúcs, amelyet a labdarúgás statisztikáival foglalkozó szervezet, az IFFHS is jóváhagyott, így a gólkirályok királyává nevezte ki. Abszolút értelemben csak az amerikai Archibald Stark előzi meg 67 góllal, de neki ehhez 1924/25-ben 44 mérkőzésre volt szüksége.

A csatár a szurkolóktól kapta a Bamba becenevet, mert – ahogy később egy riportban visszaemlékezett – „jó szokásom szerint a középkör táján, a felezővonalnál helyezkedtem, látszólag úgy, mintha semmi dolgom nem lenne ott. Bambultam, de amikor jött a labda, mindig gyorsan és váratlanul mozdultam meg.”

Középcsatárként 1947-től 1950-ig az FTC-ben játszott, az 1948/49-es szezon végén bajnoki címet szerzett. Ebben a bajnoki idényben a 30 mérkőzés alatt 140 gólt lőttek a megalakulásának fél évszázados jubileumát ünneplő csapat támadói, ebből ő maga 59 találatot vállalt. Zöld-fehér színekben a három év alatt 83 mérkőzésen 121 gólt szerzett.

Egy évvel később, 1950-ben már az Újpesti Dózsában játszott, amiben a politika is szerepet játszott. Egy balatoni mulatozás során két ÁVH-s tisztet öntött arcon, majd meg is verte őket, mert nehezményezték, hogy a jó hangulatba került Bamba a Fradi-indulót énekli. Az ügyet elsimították, de választás elé állították: börtön vagy a BM csapata. Utóbbit választotta, a zöld-fehér klub szurkolói pedig árulónak tekintették, mert az ügyet szigorúan titokban tartották. 1954-ig a lila-fehérekkel 77 bajnoki mérkőzésen 53 gól szerzett, pályafutása végén támadóból védő lett. 1954-ben a VM Egyetértésben, 1955-ben a Bp. Spartacusban, 1956-ban a Siófoki Bányászban, majd 1957-ben újra a VM Egyetértésben játszott.

A „gólgyáros” Deák nevéhez összesen 303 bajnoki gól fűződik, háromszor szerzett gólkirályi címet az NB I-ben – 1945/46-ban 66, 1946/47-ben 48 és 1948/49-ben 59 góllal -, 1997-ben Münchenben pedig megkapta az évszázad gólkirálya címet.

Élete nagy fájdalma maradt, hogy a válogatottban csak három évig, 1946 és 1949 között szerepelhetett. A címeres mezt 20 alkalommal öltötte magára, és 29 gólt szerzett, az 1,45-ös mérkőzésenkénti gólátlag máig világrekord.

Lengyelországnak és Bulgáriának is négy-négy gólt lőtt, négy meccs kivételével mindig betalált. Utolsó fellépésén, a svédek ellen 5-0-ra megnyert válogatott mérkőzésén is eredményes volt. 1949-ben aztán az újonnan kinevezett szövetségi kapitány, Sebes Gusztáv úgy ítélte meg, hogy a kiváló center politikailag megbízhatatlan, ezért kitette a csapatból, a helyére Hidegkutit állította. Bambát ez nagyon megviselte, mivel így lemaradt az olimpiai győzelemről, az évszázad mérkőzéséről, és mindazokról a sikerekről, amelyek hosszú évekig a világ legjobb csapatává emelték a magyar válogatottat.

Külföldön is számon tartották, s bár lett volna rá lehetősége, ő itthon maradt. 1947-ben a török Fenerbahce tett neki ajánlatot, amit visszautasított, 1949-ben a világ akkor egyik legjobbjának számító Torino kereste meg, de ezt sem fogadta el. Utólag kiderült, hogy élete legjobb döntését hozta, mert nem sokkal később az olasz csapat tagjai repülőgép-szerencsétlenség áldozatai lettek.

Sportpályafutása végén, 1957-ben a Belügyminisztérium felajánlotta neki, hogy dolgozzon a Kormányőrségnél. Elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, s a legfőbb vezetők, többek között Kádár János környezetében szolgált. Cukorbetegsége miatt ötvenévesen nyugdíjba vonult, érdemei elismeréseként a balatonlellei BM-üdülő működtetésével bízták meg. Deák Ferenc 1998. április 18-án hunyt el.

Pályafutását csak a rendszerváltás után ismerték el igazán, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 1997-ben a futball történetével és statisztikáival foglalkozó IFFHS müncheni gáláján – Puskás Ferenc, Gerd Müller és Hugo Sanchez társaságában – az Évszázad gólkirálya címmel tüntették ki, s ő az első magyar játékos, aki bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. 1999-ben (posztumusz) megkapta a Magyar Örökség Díjat, Pestszentimre-Pestszentlőrinc díszpolgára lett.

Deák Ferenc emléket őrzi az a serleg, amelyet évről évre az élvonalbeli bajnokság gólkirályának adnak át, és vándorkupát is elneveztek róla. 2007-ben nevét felvette egy XVIII. kerületi általános és sportiskola utánpótlás-labdarúgóbázisa.

Hagyatékát 2015-től a Puskás Akadémia őrzi. Életregénye 1992-ben jelent meg A bamba címmel, Minden idők legnagyobb gólkirálya alcímmel.

További tartalmak