Mezőfalva mint Zastava – Vukmirnak nem jelenthetett akadályt

„A Bicske–Mezőfalva Fejér megyei bajnoki labdarúgó-mérkőzés előtti legjobb rész az volt, amikor a hazaiak új trénere, a legendás szerb származású játékos, Dragan Vukmir arról mesélt, hogyan indult a karrierje” – Horti Gábor élménybeszámolója következik.

A beszélgetés apropója: miért fordulnak vissza a magyar labdarúgók külföldről, miközben a szerb, horvát, szlovén, bosnyák fiatalok félévente elárasztják Európa tizenhatosait!

Vukmir élete nem volt könnyű. Egy fontos mérkőzés előtt bedöglött a híresen pusztulat járműve, egy Zastava autó. Pont a céltól öt kilométer távolságra. Dragan futva tette meg az utat, pont odaért a kezdő sípszóra, pluszban jól is játszott! Máskor meg feltörte a sarkát a cipője, elmondása szerint csak sportszárban játszott, annyira akart.

Különös volt megfigyelni, hogy a vendégek, az éppen kiesés ellen loholó Mezőfalva igazoltjai kábé 12 perccel a kezdő sípszó előtt húztak bele komolyabban a bemelegítésbe! Lehet, így szokták meg, ez a bevált gyakorlatuk! Amúgy Bicskén nagyon mutatós a sportkombinát! Igaz, az építkezés miatt egy évig hontalanok voltak, nem győztek idegenbe menni, csak ott játszottak, előtte meg Csákváron, a műfüvön iparkodtak. A tavaszi hadjáratot viszont már otthoni környezetben tolják. A Mezőfalva csapatában játszott Sági József, Sági Roland és még egy Sági József! Utóbbi a fater, 47 évesen még igazolt sportoló, a két fia pedig a vasárnapi csapat tagja. Ifjabb Sági József megsérült, egy szögletből fakadó ütközésnél felrepedt a fejbőre, még mentőt is hívni kellett!

Amúgy a meccs sima hazait hozott, a vendégek szórvány kísérletei hol a hátsó edzőpályára csapódtak, hol bedobás lett a lövésből, szóval nem ez volt életük meccse!

Dragan Vukmir tréner az 5-0-a ellenére nem volt elégedett! Pedig a Bicskének nagyon kellene igyekezni az élcsoporthoz, hogy elérjék az NB III-ért induló helyet.

A találkozó itt teljes egészében megtekinthető.