Válogatott UEFA EURO 2020 - Hírek

Dzsudzsák már nem a régi, de a balosa nélkülözhetetlen

| Forrás: m4sport.hu | Szerző: Petykó Adrián
Kissé érthetetlen módon széles körben megy a vita, és osztja meg a szurkolókat, hogy szüksége van-e még vagy sem a magyar válogatottnak Dzsudzsák Balázsra, miközben az Európa-bajnoki selejtezőkön is bizonyítja, mennyire fontos, hogy meglendüljön az a bizonyos bal láb.
 

Ronaldót (már a Fenomenót) a térdei évekig tartották távol a pályától, majd felépülését követően jobbára teljes egészében a tizenhatosra korlátozódott a játéka, mert fékezhetetlen szólói már nem tértek vissza vele. Mikor Cristiano Ronaldo belátta, hogy egy út viszi az általa elvárt magasságba, ha gólok számával igazolja kvalitásait, hallatlan munkával tökéletesre csiszolta egyébként is elképesztő paramétereit, és csak és kizárólag a góllövésre képezte át magát. Lionel Messi ahogy kopnak ki mellőle a megfelelő társak, úgy lát el egyre komplexebb feladatokat és válik már-már mindenessé a Barcelonában. De Lothar Matthäus is hátrább és hátrább szorult pályafutása előrehaladtával, mivel így tudott alkalmazkodni a változó követelményekhez.

Mindössze néhány szemléletes példa, hogy egy-egy korszakos egyéniség játéka idővel átalakulhat. Persze mint mindig, a körülmények, a lehetőségek és az okok különbözhetnek, ahogy az a fentieknél kivehető, viszont levonhatjuk a következtetést, tévútra vezethet, ha kizárólag a múltban történtekhez viszonyítva ítéljük meg a jelent, és ahhoz igazítjuk az elvárásainkat.

Dzsudzsák kvalitásai ugyan nem mérhetők a négy említett aranylabdáséhoz, ettől még vitathatatlanul korszakos alakja a magyar labdarúgásnak. Immár 101-szeres válogatott, több emlékezetes gól és teljesítmény fűződik a nevéhez címeres mezben, mint jó néhány neves elődjének, akiről napjainkban legendákat mesélnek. Mégis kétes a megítélése, mivel a szurkolók többet láttak a karrierjébe, mint ami klubszinten kisült belőle. Kár lenne tagadni ennek igazságalapját, ám a részleteket nem ismerő kívülállók moralizálását sem tekinthetjük követendőnek. Kétségtelen tény, a lendülete megkopott, hovatovább azzal együtt tűnt el, ahogyan kevesebb kihívás elé állították klubcseréi, mert a korából – még nincs 33 – nem feltétlen következne még ez.

Viszont mivel így alakult, Marco Rossinak a jelenlegi Dzsudzsákot és erényeit kell mérlegre tennie a keret, majd ha úgy dönt, hogy behívja, akkor a kezdő összeállításánál. Emlékezhetünk, tavalyi érkezését követően az olasz edző egészen addig mellőzte, amíg csapatot nem talált magának. Novemberben már lehetőséget adott neki, ebben az évben pedig ismét kulcsszereplője a hazai Eb-álmokat dédelgető válogatottnak.

Dzsudzsák Balázs a Magyarország - Horvátország Eb-selejtezőn a Groupama Arénában 2019. március 24-én (Fotó: MTI/Czagány Balázs)

Dzsudzsák Balázs szerepe lehet, hogy megváltozott, de legfőbb öröme továbbra is a válogatott sikere (Fotó: MTI/Czagány Balázs)

Dárdai Pál kinevezésekor a csapat zsenijének nevezte, ám ezt nem a szó mozarti értelmében értette, hanem mint a válogatott azon tagját tartotta számon, aki a különbséget jelentheti egy-egy meccsen, akitől várható, hogy döntő pillanatban előlép és magára vállalja a felelősséget. Azóta eltelt lassan öt év, és talán már Dárdai is a vezérek kategóriájába helyezné Dzsudzsákot, ám még mindig a bal lába az egyik legfőbb fegyvere a mieinknek, csak a módja, a mikéntje változott.

Már nem képes meghúzni a szélen, maga mögött hagyni a védőjét és úgy a kapu elé kanyarítani vagy gólra törni. Ezért is került át tükörszélsőnek a jobboldalra, mert így néhány lépéssel egyszerűen lövőpozícióba kerülhet vagy játszhat be a bünetőterületen belülre, és könnyebben osztogathat mélységből. Mert rugótechnikája továbbra is a régi, ami – ebben sincs változás – a pontrúgásoknál hatványozottan jelentkezik. Közvetlenül szabadrúgásból az emlékezetes portugálok elleni Eb-meccs óta nem talált be (2016-ban Lettország ellen szélről belőtt szabadrúgása egy védő fejéről került a kapuba, ezt később Dzsudzsák nevére írták), ehhez most közel volt, de kapufájánál pár centit tévedett. Ettől függetlenül kapu elé csapódó labdái rendre komoly gólveszélyt okoznak. Sebességét rutinra cserélte, ami – bár néha bántóan könnyen adja magát – a faltok kiharcolásával is jár, és ami után odaállhat a labda mögé, hogy egyik legfőbb erényéből tőkét kovácsoljunk csapatszinten. Egy az egyben ez történt Orbán bakui vezetőgóljánál.

A azeri–magyar (1-3) összefoglalóját itt megnézheti.

 

Direkt felfogását jellemzi, hogy az InStat adatai alapján szombaton tízszer küldte be a labdát a tizenhatos területére, egyébként is majdnem háromszor annyi építő jellegű passzt adott, mint labdatartást szolgálót (36-13), első számú célpontja az ék Szalai volt (nyolcszor játszotta meg), és hétszer vette célba a kaput.

A most futó selejtezők öt magyar góljából négy origója Dzsudzsák balosához köthető, azaz nélküle nem ugyanaz a válogatott hatásfoka, mint vele. Rossi időszakában amúgy is nagy hasznot hajtanak a rögzített szituációk, a horvátok és az azeriek ellen összesen három gólt hoztak a beadásai.

Klasszikus balszélsőként vált nélkülözhetetlenné jó tíz éve, mára azonban amolyan üres területeket kereső irányítóvá vált, aki funkcionális feladatokat lát el a pályán, miközben elkötelezettségével továbbra is kirakatarca a nemzeti együttesnek. A szövetségi kapitány szavaiban, miszerint játékosa klubjaként tekint a válogatottra, semmi túlzás nincs, klubikonhoz méltón hozza magát megváltozó szerepében, motiválóbbat pedig úgy sem tudna magának elképzelni a jövő nyárnál, ami a 2016-osat is felülmúlná: csapatkapitányként Eb-n pályára lépni Budapesten.

A Magyarország-Wales Eb-selejtezőt kedden 20 órakor kezdődő közvetítésünkben élőben láthatják az M4 Sporton és az m4sport.hu-n.

További Hírek