2018-as Labdarúgó-Világbajnokság

Vissza az

-ra

Élő stream csatornák X
Svédország
szövetségi kapitány:
J. Andersson
Összesített statisztika
gól
5
labdabirtoklás
szöglet
16
lövés
55
kaput eltaláló lövés
20
sárga lap
8
piros lap
0
elkövetett szabálytalanság
50

Áttekintés Forrás: Wikipédia

Svédország (svédül: Sverige ([ˈsværjɛ])  kiejtése), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság (svédül: Konungariket Sverige,  kiejtése), egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határait nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország képzi, míg délen az Öresund tengerszoroson épült Öresund hídon át Dániával van szárazföldi összeköttetése. A 2400 km hosszú tengeri határa nyugaton a Skagerrak, a Kattegat, valamint az Öresund tengerszorosok, délen és keleten pedig a Balti-tenger. A 450 295 négyzetkilométeres területével a világ 56., illetve az Európai Unió 3. legnagyobb országa. A 2017-es becslések alapján a svéd lakosság 10 161 797 fő volt, melynek mintegy 85%-a él városokban. A népességszám a bevándorlás hatására folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Svédország népsűrűsége 22 lakos négyzetkilométerenként, ami leginkább a déli területekre koncentrálódik. Az ország déli részét túlnyomórészt mezőgazdasági területek, míg az északi részét sűrű, hegyekkel tarkított erdőségek borítják.

Svédország egy alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia, a jelenlegi államfő XVI. Károly Gusztáv király. A törvényhozó hatalmat a 349 képviselőből álló egykamarás parlament, azaz a Riksdag jelenti, a végrehajtó hatalmat pedig a kormány gyakorolja a szociáldemokrata Stefan Löfven miniszterelnökkel az élén. Svédország egy egységes állam, jelenleg 21 megyére és 290 községre osztva. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Stockholm. Az ország 1995 óta tagja az Európai Uniónak, továbbá tagja többek között az ENSZ-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek, az OECD-nek és a schengeni övezetnek is.

Az ország fenntartja a skandináv szociális rendszerét, amely biztosítja minden állampolgára számára a társadalombiztosítás, az egészségügyi szolgáltatások és az oktatás finanszírozását. Itt a tizenegyedik legmagasabb az egy főre jutó jövedelem a világon, valamint előkelő helyet foglal el számos nemzetközi összehasonlításban ami az életminőséget, az egészségügyet, az oktatást, a szabadságjogokat, a gazdasági versenyképességet, az egyenlőséget, a jólétet és az emberi fejlettséget illeti.

Földrajz

Svédország földrajzilag a Skandináv-félsziget keleti és déli részén terül el, nyugatról és északról Norvégia, keletről pedig Finnország határolja, valamint tengeri határokat oszt délről Dániával. Az ország területe 450 295 km², és ezzel az 56. legnagyobb ország a Földön. A két legnagyobb svéd sziget Gotland melynek fővárosa Visby és Öland, mindkettő népszerű üdülési célpont. A Balti-tenger másik nagy szigete a Finnországhoz tartozó Åland, amelynek ennek ellenére hivatalos nyelve a svéd, és lakosságát is nagy részben (91,2%) svédek teszik ki. Az ország nyugati vidékein a Skandináv-hegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a Kiruna közelében található, 2104 méter magasságú Kebnekaise. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre is. Svédország három legnagyobb tava a Vänern, a Vättern és a Mälaren. A Skandináv-hegységből általában keletre, párhuzamosan haladó folyók nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek.

Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre, úgynevezett landskapra bomlanak a következők szerint:

  • Götaland tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland;
  • Svealand tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, Västmanland, Uppland, Dalarna;
  • Norrland tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härjedalen, Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten.

Éghajlat

Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt éghajlat uralkodik, a Golf-áramlatnak köszönhetően, de Dániához és Norvégiához képest éghajlata hidegebb, mert a Golf-áramlat hatása itt már csak erősen korlátozottan érvényesül. A nyár rövid, Stockholm környékén csak négy és fél hónap fagymentes. Az ország középső részét 3-4, északi tájait 6-7 hónapig is hótakaró fedi. Az évi csapadékmennyiség a Skandináv-hegység esőárnyéka miatt csak 400-600 mm, a mezőgazdaság számára kedvezőtlen eloszlásban: tavasszal kevés eső esik, ősszel viszont sok a csapadék. Az állattenyésztés természeti feltételei valamivel kedvezőbbek, mint a földművelésé. A talaj általában gyenge minőségű podzol és láptalaj. Barna erdőtalajok csak délen és Östergötlandban vannak.

Svédország közel kétharmadát ma is erdő borítja. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus éghajlat van, a fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban plusz 16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.

A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 °C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 °C). Az országban mért legmagasabb hőmérséklet 38 °C volt, melyet 1933-ban és 1947-ben mértek. A 2018-as július volt az országban mért legmagasabb átlaghőmérsékletű hónap, az elmúlt 260 évben.

Az évi átlagos csapadék 600–800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő. Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél). Délnyugaton már az óceáni éghajlat jellemzői figyelhetők meg.

Élővilág és természetvédelem

Uralkodó növénye a fenyő. Az ország területének jelentős részét erdők borítják, az északi tájakon pedig tundra az uralkodó növénytakaró. Délre haladva egyre több a mezőgazdasági művelés alatt álló terület.

Aggodalomra okot adó jelenségek: az erdők talajának és a vizeknek a savasodása, a nitrogén feldúsulása a vizekben (eutrofizáció), a légszennyezés, az ózonréteg vékonyodása, környezetszennyezés, a tengerek szennyezése olajjal.

Nemzeti parkok

1908-ban Svédországban létesítették Európa első nemzeti parkját. Célja a természet értékeinek megőrzése volt Svédország és az egész világ számára. Mára a nemzeti parkok hálózatának 28 tagja van.

Természeti világörökség

Az UNESCO az egész Lappföldet természeti és kulturális világörökségnek tekinti. Ezenkívül Finnországgal közös természeti világörökség még a Kvarken szigetvilága a Botteni-öbölben.

Történelem

Svédország önálló történelme a kalmari unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.

A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.

A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenfeleivé váltak.

A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi kongresszuson, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.

A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet.

Lásd még: vikingek, varégok, svéd királyok listája

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A miniszterelnök 2014. október 3. óta Stefan Löfven (Szociáldemokrata Párt).

Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A svéd törvényhozó hatalom a parlament (svédül Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutnak mandátumokhoz. Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt háromévente voltak választások.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.

Közigazgatási beosztás

Lásd még: a Svédország közigazgatása cikket

Az alábbi táblázat és ábrák Svédország területi felosztását mutatják a NUTS (Nomenclature of Units for Territorial Statistics = Statisztikai Területi Egységek Nómenklatúrája) rendszer szerint. Svédország, a NUTS 1 alapján, elsőfokon három régióra oszlik, Östra Sverige (SE1 – kék árnyalatok), Södra Sverige (SE2 –zöld árnyalatok) és Norra Sverige (SE3 – sárga árnyalatok). A köznapi használatban lévő Götaland, Svealand és Norrland történelmi országrészek valamiben különböznek a NUTS 1 felosztástól.

Politikai pártok

A svéd törvényhozásban a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon elért min. 4%):

Kormánypártok [forrás?]:

  • Szociáldemokrata Párt Sveriges Socialdemokratiska Arbetarparti: – 100 mandátum
  • Zöld Párt Miljöpartiet, de Gröna: – 16 mandátum

Ellenzék [forrás?]:

  • Mérsékelt Párt (Moderata Samlingspartiet): konzervatív párt – 70 mandátum
  • Centrum Párt (Centerpartiet): korábbi nevük Bondeförbundet (Parasztszövetség) – 31 mandátum
  • Liberálisok (Liberalerna): liberálisok – 20 mandátum
  • Kereszténydemokraták (Kristdemokraterna): – 22 mandátum
  • Baloldali Párt Vänsterpartiet: kommunisták – 28 mandátum
  • Svéd Demokraták (Sverigedemokraterna): szélsőjobb – 62 mandátum

Védelmi rendszer

Tagsága nemzetközi szervezetekben

Svédország a következő nemzetközi szervezetek tagja: ADB, AfDB, Sarkköri Tanács, Australia Group, BIS, CBSS, CE, CERN, EAPC, EBRD, EIB, ESA, Északi Tanács, Európai Unió, FAO, G-9, G-10, IADB, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt, ICRM, IDA, IEA, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, IMSO, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA, MINURCAT, NAM (mint vendég), NEA, NIB, NSG, OAS (megfigyelőként), OECD, OPCW, OSCE, Paris Club, PCA, PFP, Schengeni egyezmény, UN, UNCTAD, UNESCO, UNHCR, UNIDO, UNMEE, UNMIL, UNMIS, UNMOGIP, UNOMIG, UNRWA, UNTSO, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WTO, ZC

Népesség

Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti jelenségnek a mai napig megvannak a nyomai; a Svédország északi területein élő – főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó – számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország „őslakos” kisebbségeit.

Svédország területén élő germánokról már a Kr. utáni első századból vannak írásos emlékeink, Tacitus művében. A mai Svédország germán őslakossága a svea, avagy törzsi svéd, a gót, ill. a gotlandi népek. A déli területeken a későbbi korokban dánok telepedtek le. Ennek nyomait a skånei dialektusok őrzik.

Általános adatok

Svédországnak a 2014-es népszámlálás szerint 9 694 194 lakosa van, akik közül kb. 16% – 14 éven aluli, 65% – 15 és 64 év körüli, a többiek ennél idősebbek.

Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.

A lakosság nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély. Az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák így ott hatalmas területre terjednek ki (összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket).

Legnépesebb települések

Svédország három legnagyobb városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben) Stockholm, Göteborg és Malmö. Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholm – a legnépesebb város – lakossága alig haladja meg az egymilliót.


Etnikai megoszlás

Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök.

A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.

Nyelvi megoszlás

Svédországban szintén nem rögzítette jogszabály a hivatalos nyelvet egészen 2009. július 1-jéig, amikor új nyelvtörvényt vezettek be, amelyben a svéd nyelv már az ország hivatalos nyelveként van meghatározva.

Van továbbá öt elismert kisebbségi nyelv: számi (lapp), finn, meänkieli, roma (romani) és jiddis.

Vallás

Svédországban 1593 és 2000 között az evangélikus kereszténység a hivatalos államvallás volt. A hívők zöme ma is az evangélikus svéd egyház tagja.

Szociális rendszer

(a számszerű adatok forrása: CIA factbook)

Nyugdíjrendszer

1998 és 2001 között a nyugdíjrendszert átalakították államilag kezelt alapokból finanszírozott, kötelező ellentételezéses (PAYGO) rendszerből egy olyan rendszerré, amely a bevételek egy részét alapokba visszaforgatja. Fontos tényező, hogy a jövőben kifizetendő nyugdíjjáradékok jelenleg már a GDP növekedéshez kötöttek, amely fenntarthatóságot eredményez a gazdaság kedvezőtlen alakulása esetében is.

A kifizetendő állami nyugdíjjáradékokat egy 18,5% nyugdíjjárulék finanszírozza, amely az állam összes adózott bevételére terhelődik. 2001. január óta a 18,5% két részre van osztva: 16% a jelenlegi járadékokat fedezi, míg 2,5% egyéni nyugdíjalapokba megy. (forrás:angol wikipedia)

Gazdaság

Svédország a 20. század első felében emelkedett a világ gazdaságilag legfejlettebb államai közé. A Világgazdasági Fórum 2009–2010-es listája szerint a világ 4. legversenyképesebb országa. Gazdasága alapját a csúcstechnológiát képviselő iparágak, a kereskedelem és a szolgáltatások képezik.

Mezőgazdaság

Az ország mezőgazdasága a kedvezőtlen adottságok ellenére is fejlett. Területének csak 6%-a szántóföld, a megművelt földek aránya a 20. század közepétől csökken.

Legfontosabb ágazata a szarvasmarhatartás (hús- és tejtermelés). A déli és középső területeken őszi búzát, zabot, cukorrépát, burgonyát termesztenek. A gazdaságosabb takarmánytermesztés, illetve állattenyésztés előtérbe kerül.

Az ország 62%-át borítja erdő, ezeknek mintegy fele farmerek tulajdonában van, a többi az államé és az iparvállalatoké. A parasztgazdaságok jövedelmét a fakitermelés egészíti ki.

Ipar

A korszerű, szakosodott ipar központjai az ország középső és déli részén fekvő városokban vannak: Göteborgban, Stockholmban és Malmőben. Villamosenergia-termelését a víz- és az atomerőművek biztosítják (közel egyenlő arányban). A svéd ipar hagyományos ágazatai közé tartozik a vaskohászat (a világ legjobb minőségű acélját termeli) és a faipar (világhírű ágazata a gyufagyártás). Gépipara (pl. hajó, repülőgép, gépkocsi) a minőségi acélt dolgozza fel.

Svédországban három autógyár működik:

  • a Volvo göteborgi székhellyel (kínai (Geely) érdekeltséggel),
  • valamint a Koenigsegg (Ängelholm), és a
  • Scania (Södertälje).

A svédek kiemelkedő vasúti gépgyára volt a NOHAB (Trollhättan).

A világ élvonalába tartozik a: híradástechnika, elektronika (mobiltelefonok, számítógépek, elektronikus rendszerek), az irodagépipar, golyóscsapágygyártás.

Kiterjedt fenyő- és lombhullató erdőinek fáját, energiában gazdag folyóit hatékonyan értékesíti. Az ország fakitermelésben 11. a világon (2003–2004-ben). Egyike a legnagyobb papírgyártóknak.

Természeti erőforrásai jelentősek és változatosak. Ásványkincsei közül legfontosabb a Sarkkörön túli Lappföldön bányászott kiváló minőségű vasérc.

Külkereskedelem

Külkereskedelmi forgalma évtizedek óta többlettel zárul. A kivitel fő tételei: gépek és járművek, vegyi áruk, papíráruk, elektrotechnikai-elektronikai termékek, gyógyszer, acél, nyersvas. A behozatal nagy részét szintén gépek, berendezések, járművek alkotják, továbbá élelmiszer, energiahordozók, vegyipari alapanyagok.

Legfőbb kereskedelmi partnerek (2012-ben):

  • Export: Norvégia – 10,4%, Németország – 10,3%, Egyesült Királyság – 8,1%, Dánia – 6,7%, Finnország – 6,7%, Hollandia – 5,5%, USA – 5,5%, Belgium – 5,0%
  • Import: Németország – 17,4%, Dánia – 8,5%, Norvégia – 8,4%, Egyesült Királyság – 6,5%, Hollandia – 6,4%, Oroszország – 5,6%, Finnország – 5,1%, Kína – 4,9%

Közlekedés

Korszerű vasút- és közúthálózata az ország központi és déli vidékein a legsűrűbb. Jelentős a tengeri és a belvízi hajózás is.

Kultúra

Oktatási rendszer

„A svéd oktatási rendszer az iskolára előkészítéstől az egyetemi oktatásig világosan körülhatárolt szisztémaként működik, alapvetően a kötelező és a nem kötelező iskolázás intézményei alkotják azt.

Az oktatási intézményeket nagyrészt az állam tartja fenn a magyar viszonyokhoz képest bőkezűen, de működnek magánkézben levő iskolák is. Az nemzeti oktatási célokat, az oktatás irányelveit és a tananyagot a parlament és a kormány határozta meg. A Nemzeti Oktatási Iroda háromévenként felülvizsgálja az iskolarendszer működését, és a tapasztalatairól beszámol a parlamentnek, valamint a kormánynak.
Az iskolázás minden szintje - az egyetemi oktatást is beleértve – a résztvevők számára ingyenes. Nem kell fizetni a taneszközökért, az iskolai étkezésért, az utazásért és az orvosi ellátásért sem.
Az általunk óvodának nevezett intézményt nem találjuk a rendszerben, viszont ha a szülőknek igényük mutatkozik gyermekük napközbeni felügyeletére, egy és tizenkét éves koruk között a svéd gyerekekre ún. családi „óvodákban” vigyáznak (többnyire ötéves korig veszik ezt igénybe). Az iskolára előkészítés nem kötelező, de a beiskolázás előtt egy évvel, azaz a hatévesek számára erősen ajánlott.
Az iskolázás gerincét a kilenc évfolyamos compulsory school, kötelező iskola képezi, ahova 7-től 16 éves korukig járnak a gyerekek.
Speciális iskolájuk van a vak és a hallássérült tanulóknak, ahol a normál kötelező iskoláéval egyenrangú tudást biztosítanak számukra, egy évvel meghosszabbítható tanulmányi idő (tíz év) alatt.19 éves korukig élvezhetik a kötelező iskolázás rendszerét a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok (számukra comprehensive iskola, vagy komolyabb nehézségek esetén "training school" áll rendelkezésre).
16 éves kor után választható a nem kötelező, hároméves időtartamú upper secondary school, felső középiskola, amely alapvetően kétféle lehet: - a magasabb (egyetemi) tanulmányokra természet- és társadalomtudományi irányban felkészítő, - vagy szakképzés jellegű, de találkozni a kettő kombinációjával is. A tanítás anyaga a felső középiskolákban a nemzeti programból, az adott intézmény saját, választott programjából és egyénre szabott programokból áll. Tizenhét nemzeti program létezik a felső középiskolák számára. Ezek mindegyike magában foglalja a nyolc fő tantárgyat (angol, svéd, matematika, művészeti tevékenység, testnevelés és egészség, természettudomány, társadalomtudomány, vallás), az adott program speciális tantárgyait, választható kurzusokat és projekt munkát. Külön intézmények találhatóak ezen a szinten azon 16 éven felüliek részére, akik tanulási nehézségekkel küszködnek. Az ő számukra négy évig tart a felső középiskolai képzés, amely a normál középiskoláénál kevesebb elméleti elemet tartalmaz, inkább szakmaorientált jellegű.
A felső középiskola elvégzése után a tanulmányok folytathatóak egyetemen vagy főiskolán. Megjegyzendő, hogy felsőfokú tanulmányok esetében a második vagy többedik diploma megszerzéséért sem kell a hallgatónak fizetni.

Az iskolarendszer részét képezik a felnőttoktatás színterei, mint például a folkuniversitet-ek (népfőiskolák), amelyek középszintű képzéseket nyújtanak, vagy az új bevándorlók számára folyamatosan induló svéd nyelvi kurzusok, vagy tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok és felnőttek számára működtetett speciális intézmények, vagy a középiskola utáni egyéves tréning programok.”

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Az UNESCO szerint Svédországban a következő, a világ kulturális örökségéhez tartozó helyszínek találhatók:

  • A drottningholmi királyi palota;
  • Birka és Hovgården viking települések;
  • Az engelsbergi vasmű;
  • Tanum sziklarajzai;
  • Skogskyrkogården temető;
  • Visby Hanza város;
  • A Lappföld;
  • Gammelstad templomközössége, Luleå;
  • Karlskrona hadikikötője;
  • Dél-Öland mezőgazdasági körzete;
  • Falun és Kopparbergslag;
  • Varberg Rádióállomás;
  • Struve földmérő vonal közös világörökség Fehéroroszországgal, Észtországgal, Finnországgal, Lettországgal, Litvániával, Norvégiával, Moldovával, Oroszországgal, Ukrajnával. Svédországban Kiruna, Pajala, Övertorneå, Haparanda településeken vannak emlékei.

Művészetek

Svédország sok popzenei előadó és együttes szülőhelye. Például: Loreen, Eric Saade, Molly Sandén, Danny Saucedo, Darin Zanyar, ABBA, Avicii, Roxette, Ace of Base, Rednex, Dr. Alban.
Basshunter (Jonas Erik Altberg) svéd énekes és DJ, egyaránt előad anyanyelvén és angolul is. Híresek klipjei, melyben a női főszerepet a norvég-iráni gyökerekkel rendelkező pornószínésznő és modell Aylar Lie játssza.

2011-ben az Eurovíziós Dalfesztiválon Eric Saade képviselte Svédországot, ahol a harmadik helyet szerezte meg "Popular" című dalával. A 2012-es Eurovíziós Dalfesztivált a marokkói származású Loreen nyerte meg "Euphoria" című szerzeményével, így Svédország rendezheti meg a versenyt 2013-ban. 2014-ben a Eurovíziós Dalfesztiválon Sanna Nielsen képviselte Svédországot az Undo című számával, de megnyernie nem sikerült a versenyt, viszont harmadik helyezést ért el. 2015-ben a Eurovíziós Dalfesztiválon Måns Zelmerlöw képviselte a svédeket és meg is szerezték a győzelmet a Heroes című számával, ezzért hatodjára rendezheti Svédország az Eurovíziós Dalversenyt 2016-ban.

Hagyományok

  • szauna

Gasztronómia

Sport

Svédországra a csapatsportok a jellemzőek minden téren. A foci viszonylag jelentős ágazata a sportoknak az országban és a nemzetközi mezőny közepét erősítik a svédek. Kedvelt sportjuk még a floorball, a jégkorong és a téli sportok (síelés, biatlon, curling). A legjelentősebb síverseny a Vasaloppet. Nagyon népszerű sport a tájfutás, melynek Svédország az őshazája. Legnagyobb versenyük az O-ringen, melyen gyakran 10 000 fölötti az indulók létszáma. Népszerűek a váltóversenyek is, melyek közül a Tiomilla a legnagyobb, amit méltán neveznek a tájfutás Bajnokok Ligájának.

Ünnepek

(A „zászlózási napok” svéd zászlóval: , a munkaszüneti napok félkövérrel szedve)

  • Január 1. Újév napja (nyårsdagen)
  • Január 6. Vízkereszt (trettondagen)
  • Január 28. A király névnapja (Carl)
  • Március 12. A koronahercegnő névnapja (Victoria)
  • Nagycsütörtök (skärtorsdag )
  • Nagypéntek (långfredag)
  • Húsvét vasárnap
  • Húsvét hétfő (annandag påsk)
  • Április 30. Walpurgis-éj; a király születésnapja (valborgsmässoafton)
  • Május 1. A munkásmozgalom ünnepe (första maj)
  • Krisztus Mennybemenetelének Ünnepe – Áldozócsütörtök (Húsvét utáni 40. nap) (Kristi Himmelfärdsdag)
  • Pünkösdvasárnap (Pingstdagen)
  • Pünkösdhétfő (annandag pingst)
  • Június 6. A svéd zászló napja, I. Gusztáv trónra lépése (1523), Svédország nemzeti ünnepe (Svenska flaggans dag)
  • Június 19. és 25. közötti péntek Szent Iván éjszakája (Midsommarafton)
  • Június 20. és 26. közötti szombat Szent Iván napja, a nyári napforduló ünnepe (Midsommardagen, Johandag)
  • Július 14. A koronahercegnő születésnapja
  • Augusztus 8. A királyné névnapja (Silvia)
  • Október 24. Az ENSZ napja
  • Október 31. – november 6. közötti szombat. Mindenszentek napja (Alla helgons dag)
  • November 6. Gusztáv Adolf-nap
  • December 10. Nobel-nap (Nobelfest)
  • December 13. Luca-nap (Luciadagen)
  • December 23. A királyné születésnapja
  • December 24. Karácsonyeste (dopparedagen)
  • December 25. Karácsony (Juldagen)
  • December 26. Karácsony másnapja (Annandag jul)
  • December 31. Szilveszter napja (nyårsafton)

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sweden című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források

  • Pósán: Pósán László: Skandinávia a középkorban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2012.  


További információk

  • Komlós Attila: Svédország – tradíció és kreativitás - Hetedhéthatár
  • Magyar külképviselet: Magyar Nagykövetség Stockholm; Lásd még: mfa.gov.hu
  • Svédország földrajzi térképe
  • Svédország Térkép Kalauz
  • Svédország.lap.hu - linkgyűjtemény
  • Svédország képgaléria.lap.hu - linkgyűjtemény
  • Barátságos blog a svéd mindennapokról, magyar nyelven











Játékosok

  • Kapusok
  • K. Johnsson
  • K. Nordfeldt
  • R. Olsen
  • Hátvédek
  • A. Granqvist
  • E. Krafth
  • F. Helander
  • L. Augustinsson
  • M. Lustig
  • Martin Olsson
  • P. Jansson
  • V. Lindelöf
  • Középpályások
  • A. Ekdal
  • E. Forsberg
  • G. Svensson
  • J. Durmaz
  • M. Rohdén
  • O. Hiljemark
  • S. Larsson
  • V. Claesson
  • Csatárok
  • I. Thelin
  • J. Guidetti
  • M. Berg
  • O. Toivonen