2018-as Labdarúgó-Világbajnokság

Vissza az

-ra

Anglia
Argentína
Ausztrália
Belgium
Brazília
Costa Rica
Dánia
Dél-Korea
Egyiptom
Franciaország
Oroszország
Panama
Peru
Portugália
Spanyolország
Svájc
Németország
Nigéria
Mexikó
Marokkó
Lengyelország
Kolumbia
Japán
Izland
Irán
Horvátország
Uruguay
Tunézia
Szerbia
Szenegál
Szaúd-Arábia
Svédország
Élő stream csatornák X
Szaúd-Arábia
szövetségi kapitány:
Pizzi
Összesített statisztika
gól
2
labdabirtoklás
szöglet
13
lövés
37
kaput eltaláló lövés
10
sárga lap
1
piros lap
0
elkövetett szabálytalanság
33

Áttekintés Forrás: Wikipédia

Szaúd-Arábia (arabul: المملكة العربية السعودية, Al-Mamlakah Al-Arabijah Asz-Szaúdijah) több mint 2 millió km²-es, 33 milliós ország Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félszigeten. Nevének első része Abdul-Aziz ibn Szaúd, az ország első szultánjának nevét őrzi, kinek dinasztiája napjainkban is uralja az államot. Fővárosa a 6,5 milliós Rijád.

Földrajz

Domborzat

Felszínének központja az északról és délről kő- és homoksivatagokkal övezett Nedzsd kopár fennsíkja. A félsivatagi sztyeppvidéket keletről – Földünk kőolajban leggazdagabb vidéke – a Perzsa-öböl menti síkság határolja. A fennsíkot nyugatról a Vörös-tenger árkára meredeken leszakadó hegyvidék kíséri. Gazdaságának alapja hatalmas kőolajvagyona. A Föld legjelentősebb készleteivel rendelkezik és az első számú exportőr is.

Vízrajz

Az egész, nagy kiterjedésű országban nincs egyetlenegy állandó vízfolyás vagy természetes tó sem. Az időnként előforduló felhőszakadások vizét vádik vezetik le.

Éghajlat

Az ország legnagyobb részére a szélsőségesen meleg és száraz időjárás jellemző. Így nyáron előfordul az 50 °C feletti hőmérséklet is, az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 51,7 °C volt. Télen fagy és hó is előfordulhat a belsőbb területeken illetve a magasabb hegyekben, de ezek a természeti jelenségek egy évtized alatt csak egy-kétszer tapasztalhatók. Az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet az ország területén −12 °C volt. Az átlagos téli hőmérséklet januárban 8-20 °C között mozog az ország olyan belsőbb városaiban mint Rijád, és 19-29 °C között a Vörös-tenger partján fekvő Dzsiddában. Az átlagos nyári hőmérséklet júliusban pedig 27-43 °C Rijádban és 27-38 °C Dzsiddában. Az éjszaka az ország belsőbb, sivatagos területein még nyári időszakban is csípősen hűvös, mivel napnyugta után a homok hamar kiadja magából a meleget. Az átlagos évi csapadék mennyisége alacsony (100 mm körüli a legtöbb régióban), de a hirtelen felhőszakadások, akár kisebb árvizeket is okozhatnak. Az átlagos évi csapadékmennyiség Rijádban 100 mm és majdnem kizárólag január és május között esik, Dzsiddában 54 mm, ami jellemzően november és január között hullik le.

Élővilág, természetvédelem

A sivatagok növényzete gyér, szárazságtűrő fűfélék és cserjések fordulnak elő. Az oázisokban apró termetű madarak élnek. A némileg hűvösebb és csapadékosabb hegyekben kőszáli kecske, vadmacska, pávián, farkas és hiéna él. A tengerekben a korallzátonyok élővilága gazdag.

Nemzeti parkjai

  • Aszír Nemzeti Park

Történelem

Noha a területnek, amelyen az állam ma megtalálható, ősi történelme van, a Szaúd család eredete 1744-re vezethető vissza. Ekkor ugyanis Mohamed ibn Szaúd, Diriyah város uralkodója egyesítette erőit Muhammad ibn Abd-al-Wahhab vallási vezetővel. Az így létrejött szövetség képezi az alapját a mai dinasztiának, amely Szaúd-Arábiát irányítja. Az alapítást követő 150 év a Szaúd dinasztia számára hullámzó sikereket hozott amint a Szaúdi uralkodók Egyiptommal, az Oszmán Birodalommal és más helyi dinasztiákkal versengtek a félsziget feletti uralomért.

A mai állam létrejötte Abdul Aziz Ibn Szaúd nevéhez köthető, aki mint a fundamentalista vahabita szekta feje, megszerezte az uralmat Nedzsd (1914), majd Hidzsáz (1925) felett, Szaúd-Arábia néven egyesítve a területeket.

1938-ban fedezték fel az ország óriási kőolaj-készletét. A nagyszabású kitermelés 1946-ban indult. Azóta a kőolaj Szaúd-Arábia nemzetközi befolyásának az alapja.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

A szaúdi állam abszolút monarchia, amelynek legfontosabb intézménye maga a Szaúd dinasztia, amelyben a hatalom férfi ágon öröklődik. Az országnak nincs alkotmánya, sem választott kormánya (nem tartanak általános választásokat), így ezek hiányában a királyi jogkört hivatalosan nem korlátozza más, mint az iszlám szent könyve, a Korán (amely betölti az alkotmány funkcióját) és az iszlám jogrendje, a Saría.

Ugyanakkor a királynak döntései során egyetértésre kell jutnia a vallási vezetőket tömörítő ulemával, a jellemzően az uralkodói család tagjaiból álló Miniszterek Tanácsával. Emellett Fahd király a 20. század végén felállított egy - jelenleg 150 fős - királyi tanácsadó testületet a Súrát, amellyel a király szintén konzultál fontosabb döntései előtt.

Az állam irányítására vonatkozóan az egymást követő uralkodók saját szabályokat állítanak fel. A társadalom elismert tagjai több alkalommal szót emeltek már az állam demokratizálásáért, az alkotmányos monarchiáért, a választójog bevezetéséért, de idáig ez az igény süket fülekre talált az uralkodóknál, rosszabb esetben rosszallást és börtönbüntetést vont maga után.

Királyok

  • Abd al-Azíz Ál Szaúd (1932–1953),
  • Szaúd bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1953–1964),
  • Fejszál bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1964–1975),
  • Hálid bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1975–1982),
  • Fahd bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1982–2005),
  • Abdulláh bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (2005–2015),
  • Szalmán bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (2015–máig)

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Iszlám jogrendszer, a saríára épülő igazságszolgáltatás. Bár a rabszolgatartást hivatalosan már 1962-ben eltörölték, de ma is létező jelenség; ezt külföldi nyomásra titkolni próbálják. A szaúdi jogrendszer szerves részét képezi a halálbüntetés, amit időnként nyilvános lefejezésekben testesítenek meg. A tavalyi évben közel száz esetről lehet tudni.

Politikai pártok

Az országban a pártok működése tilos.

Közigazgatási beosztás

Az országot 13 régió (mintaka, tbsz. manátik) alkotja:

  1. al-Báha
  2. al-Dzsauf
  3. al-Hudúd as-Simálijja („az északi határ”)
  4. al-Madína al-Munavvara (Medina)
  5. al-Kaszím
  6. ar-Rijád
  7. al-Mintaka as-Sarkijja („a keleti tartomány”)
  8. Aszír
  9. Háil
  10. Dzsázán
  11. al-Makka al-Mukarrama
  12. Nadzsran
  13. Tabúk

Védelmi rendszer

Népesség

Általános adatok

Az ország népességét 2008 júliusában több mint 28 millió főre becsülték, amely magában foglal több mint öt és félmillió bevándorlót illetve vendégmunkást. A '60-as évekig a lakosság többsége nomád volt, de a robbanásszerű gazdasági fejlődés és a vele járó településszerkezeti változások, településfejlesztések következtében mára 95% letelepedett. A rabszolgatartást 1962-ben törölték el. A születési ráta 2008-ban 28,85 fő, míg a halálozási ráta 2,49 fő ezer lakosra vetítve. Néhány városban és sűrűn lakott oázisban a népsűrűség meghaladja az 1000 főt négyzetkilométerenként. Az emberek 86%-a városban lakik.

Legnépesebb települések

Etnikai megoszlás

A lakosság körülbelül 90%-a arab. A 2000-es évek elején további körülbelül 10% dél-ázsiai származású. Ezen kívül az országban élnek még európai és afrikai munkások is. A legnagyobb számban vendégmunkások a következő országokból érkeztek a szaúdi királyságba: India, Banglades, Fülöp-szigetek, Pakisztán, Egyiptom, Jemen, Indonézia, Srí Lanka, Szudán, Törökország. 1990-ben 800 000 jemeni vendégmunkást utasítottak ki az országból, ezzel büntetve Jement az Irak elleni háborút ellenző hozzáállása miatt. Megközelítőleg 240 000 palesztin él az országban, akik nem kaphatnak állampolgárságot, hogy ne veszítsék el identitásukat és a lehetőséget, hogy a későbbiekben visszatérjenek szülőföldjükre.

Vallási megoszlás

A vallás tekintetében az állampolgárok 100%-a muszlim. A szaúdi törvény előírja, hogy minden állampolgárnak muszlimnak kell lennie.

Hivatalos statisztikák szerint az állampolgárok kb. 85%-a szunnita, 15%-a síita. Az ahmadik (kadiánik) követőinek száma ismeretlen.

2001-es adat alapján mintegy 1,5 millió indiai dolgozott az országban, akiknek nagy része hindu. Becslések alapján mintegy 1 millió keresztény vendégmunkás is van az országban.

Nyelv

Hivatalos nyelve az arab.

Szociális rendszer

Gazdaság

Szaúd-Arábia gazdasága az olajra alapul: az állami bevételek 75, az exportbevételek 90%-a ebből származik. Az olajipar állítja elő a GDP 45%-át. Szaúd-Arábia a világ legnagyobb kőolaj-kitermelője és -exportőre; becslések szerint az országban található a Föld olajtartalékainak 24%-a.

Általános adatok

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja. Új pénznemet terveznek bevezetni a halídzsit.

Az állami költségvetés a kőolaj-kitermeléstől való egyoldalú függés miatt nagy mértékben ki van téve az olajár-ingadozásnak. Ennek következménye, hogy 2015-ben az alacsony olajár miatt a költségvetés hiánya 15%-ra emelkedett.

Gazdasági ágazatok

A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 1,0%; ipar 75,7%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 9,4%; egyéb 13,9%.

Mezőgazdaság

A területek csak kis százaléka művelhető, mégis a lakosság túlnyomó része földműves. Az öntözetlen földeken rövid tenyészidejű növényeket tudnak termeszteni, amelyek a nyári aszály előtt betakaríthatók. Ilyen a búza, árpa, szőlő, mandula, pisztácia de a szikesedés miatt a földeket pihentetni kell. Az öntözött földeken nagyobb a lehetőség. Nedves szubtrópus növények is termeszthetők, mint például a citrusfélék, de az öntözetlen területek növényei is megteremnek kisebb kockázattal, s nagyobb termésátlaggal.

Ipar

Feldolgozóipar: kőolaj-finomítás, cement- és műtrágyagyártás, vaskohászat, acélgyártás, elektromos gépgyártás, élelmiszeripar, üveg-, kerámia-, bőr- és háziipar. Az ország legnagyobb ipari vállalata a rijádi székhelyű Saudi Arabian Basic Industries Corporation, mely főként kémiai alapanyagokat, műanyagokat és műtrágyát gyárt. Bányászata a kőolajra és a földgázra épül. Egyéb termékek: gipsz, márvány, tengeri só.

Kereskedelem

Szaúd-Arábia iparcikkekből és közszükségleti cikkekből behozatalra szorul. Kiviteli cikkek: kőolaj, kőolajtermékek, néhány mezőgazdasági termék. Legfontosabb kereskedelmi partnerei: USA, Japán, Franciaország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Szingapúr, Koreai Köztársaság.

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés

Vasúti közlekedés

Szaúd-Arábia vasúthálózata 1378 km. Építés alatt van egy új nagysebességű vasútvonal, a Haramain HSR, mely várhatóan 2015-ben nyílik meg.

Közúti közlekedés

Közúthálózata 151 470 km.

Légi közlekedés

Az országban 71 repülőtér van.

Vízi közlekedés

Az ország 12 kikötővel rendelkezik.

Kultúra

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

Szaúd Arábia területén van a muszlimok legfontosabb zarándokhelye, Mekka városa, benne a Kába-szentély. Az évi zarándoklat óriási tömegeket mozgató esemény.

Kulturális világörökségi helyszínek

  • Al-Hidzsr nabateus régészeti lelőhely (Madáin Szálih)
  • At-Turaif kerület Rijád Dirijja városrészében
  • Dzsidda történelmi része
  • Sziklarajzok a Hail régióban

Tudomány

Művészetek

Hagyományok, néprajz

Az országban generációról generációra örökítik tovább a hagyományokat, mint a nemzet legfőbb kultúrkincsét. Így elsősorban az építészetben láthatjuk viszont, ahogy a hagyományos díszítőelemeket nagyszerűen beépítik és alkalmazzák a korszerű építéstechnológiákban.

A hagyományos építészet négy fő típusával találkozhatunk, amelyek egy-egy régióhoz kötődnek, így a Nedzsd, Hidzsáz, Aszír és az Arab-öböl partvidékének építészeti jellegzetességei.

Időszámítás

Az országban az iszlám Hidzsra időszámítást alkalmazzák, amely 622. júl. 16-án kezdődött. Így 2015 az iszlámban az 1436–1437-es évnek felel meg.

Gasztronómia

Turizmus

A Szaúd-Arábiába érkező külföldi látogatók legnagyobbrészt vallási zarándokokból állnak. 2012-ben 14,3 millió látogató érkezett a királyságba, ezzel a 19. leglátogatottabb ország a világon.

2015 elején az ország egyéni turista vízumot nem ad ki. Turistavízum igénylése csak utazási irodán keresztül lehetséges, csoportos úton, minimum 4 fővel. Aki nem muszlim, Mekkába és Medinába nem utazhat be.

Sport

Média

Televíziók

  • Saudi TV 1
  • Saudi TV 2
  • Ekhbariya TV
  • Al Ryadiah TV
  • Al Majd TV

Újságok

  • Arab News
  • Jazirah
  • Madinah
  • Arabia Online
  • Asharq al Awsat
  • Saudi Gazette
  • Al Eqtisadiah
  • Itidal
  • Al Saudia Al Yawm
  • Al – Watan

Ünnepek

  • szeptember 23. (Az egyesítés napja)

Jegyzetek

Források

  • BODOLÓCZKI Linda: Vallás: megy vagy marad? a szaúd-arábiai királyság napjainkban, Szocháló, 2003 Tél
  • G. Heck–M. Wöbcke: Arabische Halbinsel - Dumont Reiseverlag, 2007. - ISBN 978 3 7701 76 434
  • Encyclopedia Britannica Hungarica ver. CD/2005.
  • Rozvány György: Szaúd-Arábia, 2007.

További információk

  • országinformációk
  • a régióról térkép
  • internetcenzúra
  • Utazási információk
  • Szaúd-Arábia.lap.hu - linkgyűjtemény

Játékosok

  • Kapusok
  • Abdullah Al Maiouf
  • Mohammed Al Owais
  • Yasser Al Mosailem
  • Hátvédek
  • Ali Albulayhi
  • Mansour Al Harbi
  • Mohammed Al Burayk
  • Motaz Hawsawi
  • Omar Hawsawi
  • Osama Hawsawi
  • Yasir Al Shahrani
  • Középpályások
  • Abdullah Alkhaibari
  • Abdullah Otayf
  • Abdulmalek Al Khaibri
  • Hattan Babhir
  • Hussain Al Mogahwi
  • Mohammed Kanoo
  • Salem Al Dawsari
  • Salman Al Faraj
  • Taisir Al Jassim
  • Yehya Al Shehri
  • Csatárok
  • Fahad Al Muwallad
  • Mohammad Al Sahlawi
  • Mohanad Aseri